Földényi F. László szerk.: Színháztudományi Szemle 2. (Budapest, 1978)

Csetneki Gábor: Shakespeare Periclesének dramaturgiai problémái /A nagy shakespeare-i svindli/

nősz" és a gonosz tarsusi pár, Cleon és Dionysa is. Gower összeköti a szálakat, kipipálja a történéseket, mehetünk haza. A néző az estétől a va ló szerűt lens ég valóságosságának élményét kapja, amit megfordítva oly jól ismer, hiszen végülis efféle közegben él. Akkor beszélhetünk sikeres előadásról, ha a néző mindennapjainak megszokott valószerűt

lenségéit leleplezi, és a játék rámutat e mindennapok nem kevéssé irracionális jellegére; ha a befejezett tudatformák réseiben megjelenik a befejezetlenség kisértő ördöge.