Földényi F. László szerk.: Színháztudományi Szemle 2. (Budapest, 1978)

Szilassy Zoltán: Erzsébet-kori poétikai és dramaturgiai kérdések

JEGYZETEK 1. Kettéválásról más esetben is szólhatnánk. Az értekező prózában pl. a klasszicista retorika szabályai és a hitviták vagy pamfletek gyakorlata tértek el egymástól. 2. A tragikomédia fejlődéstörténetéről vö. bővebben: HERRICK, Marvin T.: Tragicomedy /Urbana, 1955/. 3. Itt emlithetőek még pl.: ASCHAM, Roger: The Scholemaster /1570., első angol hivatkozás ARISZTOTELÉSZ Poétikájára/ LODGE, Thomas: Defence of Poetry, Music and Stage Plays /1579, SIDNEY előtti válasz GOSSON: The School of Abuse c. pamfletjére/ Részletesebben Id. CLARK, Barrett: Elizabethan Dramatic Criticism Iri: European Theories of The Drama /New York, 1947/. 4. Az is érdekes, hogy az új "gyakorlatnak" Angliában nem volt olyan manifesztuma, mint pl. LOPE DE VE G A "Uj müvészet"-e. 5. A "blank verse" funkciója részben túl is mutat ezen, mivel a stilizáció szerencsés, még beszédszerű, formáját nyújtotta, s igy bizonyos szinpadi köznyelvet biztositott, amelyben aztán egyre otthonosabban mozogtak az alkotók. Ezzel közben még a latinitáson alapuló időmértékes verselést is meghonosították. A blank verse igen sokoldalú, már MARLOWE-nál képes volt kifejezni a legszélsőségesebb szenvedélyeket.