Földényi F. László szerk.: Színháztudományi Szemle 2. (Budapest, 1978)

Németh Éva: Thomas Dekker, angol reneszánsz drámaíró

lirai betét és az ének, a Ha nem .16 darab...-ban már kevesebb. A S at ir

ornas t ixb

an természetszerűleg a szatirikus hangvétel uralkodik, s A becsületes eza.jha disputái pedig világos kifejezésre és szellemes érvelésre késztetik a drámairót. Mivel a Légy velem Londonban tartalmazza a legkevesebb népi komédiái elemet, ez a nyelvezeten is érezteti hatását, de talán egységesebbé teszi a stilust, mégha ezzel a mü vészit is szinességébol. Dekker .jelentősége Bár Dekkert a kisebb Erzsébet-kori drámairők közé szokták sorolni, drámai és prózai hagyatéka rendkívül becses az utókor számára mind irodalom-, mind kultúrtörténeti szempontból. Elgondolkoztató, hogy mig magáról az emberről szinte alig tudunk biztosat, müveiből élethű leirást kapunk London életéről, színházainak világáról, társadalmi és politikai eseményeiről. Ezért tekintik a XVIII. századi angol realista regény egyik előfutárának. Ha csupán a fennmaradt önálló müveket elemezzük, világos képet nyerünk a kor irodalmi irányzatairól. Müvei szépen példázzák, hogyan olvasztotta magába az Erzsébet-kori dráma a középkori moralitás- és népi játékok hagyományait, s ez Dekkert inkább a korai, mint a későbbi, angol reneszánsz drámairó-nemzedékhez kapcsolja. Ez a megőrző jelleg nemcsak drámatörténeti, hanem folklorisztikai szempontból is hasznos, mert világosan bizonyltja, hogy az ünnepi felvonulások és sárkányok, a májusi játékok és morris dance-ok stb. élő hagyományt alkottak e korban, s igy Dekker drámái az egyéb feljegyzések, leirások mellett a dokumentumok erejével biraak.