Földényi F. László szerk.: Színháztudományi Szemle 2. (Budapest, 1978)

Németh Éva: Thomas Dekker, angol reneszánsz drámaíró

Dekker hü krónikása kora népszokásainak is* A Satiromastixból megtudjuk, hogyan folyt le egy esküvő; hogyan gyűlt össze a násznép, a férfiak a vőlegény szobájában, a nők a menyasszonyéban; hogyan állitották fel az esküvői menetet: a lányok a menyasszonyt kisérték, az idős férfiak után mentek a legényemberek; az özvegyek és a férjezettek együtt követték a fiatal párt, A menyasszony útját virággal hintették teli. Az Erzsébet-korban elevenen éltek még a népi dráma hagyományai. A Ha nem jó darab.,,-ban, mikor a különböző céhek a király szórakoztatására ajánlkoznak, a vizhordó céh tagjai tölgyfahordóik mását jelvényként hordva kalapjukon, kutyabőr kesztyűben "májusi játékot" adnak elő, melynek eredete a paraszti munkával kapcsolatos népi ünnepekben, a tavasz köszöntésében keresendő. A "májusi játék" emlitése felbukkan A babiloni szajháb

an is, amikor a Tilbury-ben állomásozó hadsereg hangulatáról tesznek jelentést Erzsébetnek. A régi szinpompás felvonulásokat örökiti meg a Ha nem jó da rab. .. másik céhe, a vasmüveseké, akik zászlókkal, dobokkal, puskákkal stb. jönnek, félelmetes, új életre kelt óriásukat hordozva. Octavio célzása az "újjá született" óriásbábura, a nép "alantas és vulgáris szórakozására" és kirobbanó haragja a "festett sárkányok ellen", melyek a Szent György napi népi mulatságok kellékei voltak, /II. felv. 1. szin/ a pogány eredetű népi mulatságokkal szemben újra és ájra felmerülő hivatalos álláspontot tükrözi. Ugyancsak népi eredetű az ún. "morris dance", melyet általá176