Földényi F. László szerk.: Színháztudományi Szemle 2. (Budapest, 1978)

Németh Éva: Thomas Dekker, angol reneszánsz drámaíró

bölcsesség, az erő, az egészség, a szépség, a hosszú élet és a gazdagság közül az utóbbit választotta, A többi ajándék, a jó és a talmi közötti választás felkínálása gyakori motívum a népmesében. Az okos ember a pillanatnyi nyereségért nem kockáztatja jövendő sorsát. Az oktalan választás büntetése sokszor a halál, amit Fortuna meg is jövendöl Fortunatusnak. Ampedo és Andelocia halálának egyik oka - a népmese szintjén - az igéretszegés: apjuk végakaratát nem teljesitik. Az örökséget megosztják. Érdekes szerepe van a lehetőség adásnak. Dekker Andelociája a vadonban még kap egy lehetőséget Fortunától, hogy megváltozzék, de nem tud vele élni. Az okos, jó cselekedet jutalmat, a botor és rossz büntetést érdemel. A büntetés motivuma sokszor jelentkezik a Vén Fortunatusb

an és a Ha nem j ó darab... ban is. A lopást szarvakkal büntetik, a hamis esküt földresújtássál: pl. Bartervile nyomban összeesik és az állítólagos meg nem fizetett aranyak körülötte hevernek; az ördög elviszi a korrupt szerzeteseket, valamint a gonosz uzsorást..• stb. A büntetés lehet mágikus vonatkozású. Pl. a pénz átalakul fürészporrá, amikor Bartervile ki akarja magát váltani a pokolból. A főbüntetés azonban mindig a halál. Pl. Fortunatus esetében a gyorsan bekövetkező, előre megjósolt, nyomorult halál, Bartervile esetében az örök kárhozat, ahol dantei büntetésként folyékony aranyban fő. Csodák és másvilág Dekker pokla a Ha nem jó darab...ban egyesiti a klasszikus alvilág elképzelését a középkori mesék és példázatok, népi játékok poklával. Az alvilági folyó révésze Charon, s Pluto a fejedelme.