Földényi F. László szerk.: Színháztudományi Szemle 1. (Budapest, 1978)

Lázár Magda: Lékai János ismeretlen drámái

munk száxaáxa is felbecsülhetetlen értékű és hasonló körülmények között keletkezett alkotást, vagy akár ennek csak egy kis hányadát is ugyanúgy napvilágra tudná hozni a gondos kutatás. II. IÉKII A DR&IAIRÓ Lékai János irodalmi munkássága elválaszthatatlanul összeforott teljes forradalmi életmüvével. LIegvilósitőja a proletár irodalom lenini eszméjének, amely szerint: "Az irodaírni munkának az egyetemes proletár munka részévé kell lennie, 'kerekévé és csavarjává'". /Lenin: Az irodalomról, Szikra kiadás, Budapest, 194-9, Pártszervezet és p-'irtirodalom, 11. old. 2-4. sorig/. Lékai János 1918 derekán, egy iszonyú világégés tanulságaival, s az eljövendő nagy s zerü forradalom Ígéretével terhes légkörben a Tisza-merénylet urán, a börtönben kezdett irni. Érdeklődése a dráma felé vonzotta. /Idézzük csak fel a monitor-csata epizódját: ékesszólóan bizonyítja, milyen jelentőséget tulajdonított Lékni a forradalmi nevelésben a színháznak, sa legkiélezettebb konfliktusok műfajának, a drámának !/ Első irása Forradalom c. egyf el vonás osa volt. /Magyarországon nincs példány belőle, a lipcsei városi könyvtárban német fordításban és a moszkvai Lenin-könyvtárban orosz nyelven lelhető fel/* Alig, hogy első müvét befejezte, hozzákezdett az- Babét cimü nagyszabású szinmüve megírásához. De c sak az első felvonásig jutott, amikor kitört a forradalom és őt írás helyett a harc várta. E dráma befejezésére csak az emigrációban került sor. Részletes elemzéséből kitűnik majd, milyen világosan érezhető a dráma szerkezeti felépítése, mondanivalója gazdagodásán a proletárforradalom nagy iskolájának tanulsága. Lékai barátainak elbeszéléseiből tudjuk, mekkora élményben volt része az iró forradalmárnak, amikor 1921-ben a