Földényi F. László szerk.: Színháztudományi Szemle 1. (Budapest, 1978)

Király Zsuzsanna: Drámai groteszk

36. Slavomir Mrozek i. m. 128-31. old. 37. Slavomir Mroàek i. m. 134-35. old. 38. Nem csupán azért használjuk e "járulékos" elemekkel-eszközökkel kapcsolatban a heterogén jelzőt, mert más és más alapú komikus hatásról van szó, hanem azért is - mint ahogy ezt a darab szinpadi újraalkotásainak egymástól nagyon különböző volta is bizonyltja -, mert ezek az eszközök /a beszédmód, a viselkedési forma, a külső forma/ hordozzák egyszerre a stilizálhatóság és konkrétizálhatóság - méghozzá az aktuálisra való konkrétizálhatóság - lehetőségét is. Ily módon - attól függően, hogy a megtörtént /fasizmus/ vagy megtörténőben lévő /pl. görögországi események/ aktuálisra koncentráljuk ezeket az eszközöket, vagy pedig az általánosabb /tehát a stilizáción át konkretizálható/ kifejtése érdekében interpretáljuk a müvet ezek az eszközök elsősorban arra alkalmasak, hogy segítségükkel a müvet - tartalmának megfelelően, de ezen belül különbözőképpen - egy bizonyos szempont szerint árnyaltabban, és ugyanakkor célratörőbben tudjuk megvalósítani. 39. Jean G-enet: A cselédek /Les bonnes/, /Nagy Péter ford./ A játszma vége I-II. c. kötetben, Európa Könyvkiadó, Budapest, 1969. I. kötet, 361. old. 40. Jean G-enet i. m. 352. old. 41. A második életforma hozzávetőleges rendszere: szubjektiv objektiv reális - mert gyűlölhetik M-ot kifejezi a személyiséget - mert gyűlölhetik M-tól füg- M-tól független életük getlen életük milyenségét irreális - a hűség, a szolgálatkészség, nem fejezi ki a szeméa szeretet M. iránt lyiséget létezik determinálja: a gazda-cseléd viszony