Földényi F. László szerk.: Színháztudományi Szemle 1. (Budapest, 1978)
Kerényi Ferenc: Az operaháború
és őt akarják kijátszani Schodel ellen. Szentkirályi a szinházi radikálisokról igy nyilatkozik: "...ismerjük terveiket, hiszen már Írásban is beadták a választmánynak." Ez a dokumentum nem lehet más, mint a Kazinczy Gábor és Egressy Gábor levelezésében emiitett operaellenes műsorterv. A személyes és szinházpolitikai indítékokhoz Szentkirályi válaszában rendezéstörténeti érdekességü izléskülönbség is járul. Egressy Béni egy, a Német Színházból származó szcenáriumot mutatott fel, mint forrást a rendezésre, még Grimm színigazgató idejéből, amely azonban nem egyezett meg az uj, nagyoperai követelmények szerinti diszmenettel. Bajza és Egressy Gábor megszólalása a vitában már egyértelműen a müsorpolitika terére vitte ismét az ügyet, amely - mint Szentkirályi találóan jegyzi meg - sokkal korábbi, mint az a szópárbaj, amely a tettlegességig fajult Schodelék és Egressy Gá31 bor között a jul. 9-i előadáson és utána. Schodelné színháztörténeti szerepét megvonandó és ezzel a szinházon belüli viszonyok rajzát lezárandó, röviden a következőket mondhatjuk: távolléte alatt /184-0-43/ nem sikerült pótolni, s természetesen kiderült, hogy az operaháboru nem köthető személyéhez, hanem annak mélyebb, társadalmi-közönségszociológiai, műsorpolitikai okai vannak. Vitán felül áll viszont, hogy még az opera ellen állást foglaló fórumok számára is normává tette az olasz nagyoperai stilust, az addigi német szinházi mércével szemben. Schodelné szerződése egy időre esik az ottani operaelőadások zenei színvonalának hanyatlásával, igy közönségtoborzó szerepe jelentős, sőt számszerűen adatolható. A külföldi vendégénekesek ezentúl a Pesti Magyar Szinházhoz érkeznek és megfordul a két szinház közötti vendégjátékok aránya is, a magyarok javára. Az operától várt közönséghóditás tényét és mértékét a szinház pénzszedői naplói bizonyítják.^ 2 Most olyan szinészi jutalomjátékok publikum-adatait közöljül 1839-ből, amikor csak napi jegyváltás lévén, a jutalmazott, illetve az általa képviselt törekvések iránti rokon- vagy ellenszenv viszonylag tisztán, statisztikusán mutatkozik meg. /Zárójelben az egyes ülőhely - fajták maximális befogadóképességét közöljük./ fsz. II, em. karz. kat. fdsz. II.em. páh. zártsz. zártsz. I. 12. Eskü 819 151 455 - 194 69 43 III. 23. Bánk bán 315 59 312 48 4 15