Földényi F. László szerk.: Színháztudományi Szemle 1. (Budapest, 1978)

Kerényi Ferenc: Az operaháború

magyar társulattól Erkel Ferenc is, hogy erős operaegyüttesnél fej leszthesse tovább szakmai tudását. A vázolt szinházpolitikai, közönségszociológiai és Ízléstörténeti ellentmondások gyorsuló torlódásának az 1837. augusztus 22-én megnyitott uj intézmény, a Pesti Magyar Szinház falai között és azokon kivül kellett bekövetkeznie. Az operaháboru fontosabb ténybeli adatai Történeti leírásunkat - a könnyebb követhetőség kedvéért - kronológiai áttekintéssel folytatjuk. Az értéshez nélkülözhetetlen té nyéket a következőkben foglalhatjuk össze. 1837. VI. 29.: Mátray-Rothkrepf Gábor aláiratlan cikke az operaegyüttes szervezéseinek lehetőségeiről /Honművész/ VII. 26.: Pest vármegye szinészeti választmánya megbizza Mátrayt az operaegyüttes szervezésével és vezetésével /utóda októbertől Rosty Albert/ VIII. 29.: az első operaelőadás az uj szinházban /Rossini: A szevillai borbély/ X. 3o.: Schodelné először szerepel vendégként Bellini Norma c. operájában 1838. I. 14.: Toldy-Schedel Ferenc az operajátszás kérdéseiről értekezik /Athenaeum/ I I. 17.: Schodelné leszerződik a Pesti Magyar Színházhoz; Erii kel Ferenc karmesternek ajánlkozik. 1838. I. 25.: Munkácsy János a Rajzolatokban az opera visszaszorításával vádolja Bajza József igazgatót III.: Erkel hozzákezd a zenekar megerősítéséhez V. 3o.: az első Schodelné-botrány, Felbér Mária másodénekesnő lejáratása a szinpadon /Bellini: Norma/ VI. 1.5 Bajza József lemond az igazgatói tisztségről VT. 2o.: Schodelné első fellépése szerződött tagként /Belli' ni: Norma/ VII-IX. : vita a Honművész, az Athenaeum és a Társalkodó hasábjain Spontini A vesztaszüz c. operájának rendezéséről X.: Bajza az Athenaeumban, a szinház operarészlegének egy