Dömötör Tekla: A népi színjátszás Európában (Színházi tanulmányok 16., Budapest, 1966)

Bábjáték, árnyjáték

civat a városi embert képviseli, tudálékos, müveit, de felületes. Karagőz a műveletlen, de józan mindennapi ész, a népi humor bajnoka. Idézzünk néhány tipikus török Karagőz -cselekményt: Mandira. Karagőz összeverekszik feleségével, aki elhagyja férjét. Hősünk megismerkedik egy leánnyal és lakásába viszi. A lányt szeretői keresik és Karagőzt kérik meg, hogy versben irott szereimes leveleiket közvetitse. Karagőz félreérti az üzeneteket, ami kacagtató jelenetek alakítására ad alkalmat . A lányt hódolói kirándulásra hívják Mandirába. Karagőz egymás után dobja ki a tolakodókat. Minden alkalommal megkérdezi a lányt: Jön még valaki? A lány mindig azt feleli: Ez az utolső.(Az ilyesfajta sztereotip válaszadás régtől fogva a népi szinjáték humort keltő eszközei közé tartozott.) Végül egy részeg látogató jelenik meg és Karagőzt kidobja saját há zából. Karagőz a hódolók segitségével kerül vissza saját otthonába. Az őrültek háza. Karagőz addig beszélget az őrültek házából kiszabadult betegekkel, amig maga is elveszti eszét. Hacivat megláncolja és elviszi a bolondokházába. Az emberek gúnyolják, egy görög orvos mindenféle hóbortos kúrával akarja győgyitani. Végül is Hacivat szabadítja ki. Karagőz, az önmegtartóztatás áldozata. (E játékről Gerard de Nerval adott részletes leírást.) A színhely egy tér Konstantinápolyban, középen kúttal. Először jellegzetes figurák vonulnak végig a vásznon: gavallérok, vizhordók, kutyák. Az egyik házból szolgájával együtt kijön egy török, csomagokkal, útra készen. Bekopog egy másik házba és kihívja Karagőzt. Elmeséli, hogy útra kell kelnie és arra kéri Karagőzt, távollétében viseljen gondot feleségére. Karagőz nem tehet mást, el kell fogadnia a megtisztelő megbízást, de attól fél, ha az asszony meglátja őt, tüstént belé fog szeretni. Ilyen módon Karagőz képtelen lesz megtartani igéretét. Kétségbeesett helyzetében sok furcsábbnál furcsább cselt eszel ki. Hasra fekszik a ház előtt, melynek őrizetét rá bízták, hogy mindenki azt higyje, hogy hid van a ház előtt. Áthalad rajta a nép, lovak, kutyák, a járőr. Ezután ökrös szekér mászik fel a "hidra". Ezt már nem viseli el Karagőz és ezért uj cselt eszel ki. A hátára fekszik és azt tetteti, hogy ő egy pózna. Jönnek a járókelők és azt kérdik: Ki állitott ide egy póznát? Hiszen az előbb még nem volt itt! Tölgyfából készült vagy fenyőből ? Jönnek a mosónők és ruhát aggatnak rá. Végül a kocsisok lovakat kötnek a "póznához". A lovak nyugtalankodnak és rángatni kezdik a "póznát", amely ismét visszaváltozik Karagőzzé. A Karagőz őrizetére bizott asszony a fürdőbe indul. Ugy történik,