Dömötör Tekla: A népi színjátszás Európában (Színházi tanulmányok 16., Budapest, 1966)
Történemi játékok
Kelet-Európában szintén kialakul egy sajátos betyár - dráma, melyet orosz, román, magyar és szlovák nyelvterületen találunk meg. A szlovákoknál középpontjukban Jánosik áll, a románoknál Jianu. Orosz nyelvterületen ennek a játéktípusnak sokféle címe lehet. (Lefelé a Volgán, Masenka, A csónak , A rablóbanda , Sztyepán Razin.) Keletkezési idejére vonatkozólag megoszlanak a vélemények, egyes kutatók szerint a játék magja a Don vagy a Volga alsó folyása melletti kozákság körében jöhetett létre, a XVII. században. E népi játék motívumait az orosz irodalmi dráma bőven használta (Gribojedov, Osztrovszkij). Már a XVII. században feljegyezte egy kortárs, hogy az egyszerű orosz nép - szabad idejében szórakozásként a kardvívást kedveli és a "rablókról szőlő előadásokat". E játék változatait házról házra járva is szokás volt előadni. Több fajta motívum összefonódásából keletkeznek a változatok. Főszereplője az Atamán, aki a régebbi változatokban névtelen, később történelmi neveket vehet fel. (Pl. : Jer mák vagy Sztyepán Razin.) Az Atamán Ids érőivel együtt a Volgán hajózik. Útközben a partot, a vizet kémlelik, nincs-e a közelben ellenség. A következőkben párviadalra kerülhet sor a rabló - vezér és ellenfele -, vagy pedig a rablók és egy gazdag fogadós között. Tartalmazhatja a játék egy földesúri kastély megtámadását és egy leány elrablását. Ez az utóbbi epizód néha romantikus formát ölt, a leány megtagadja szerelmét az Atamántól, mire férjhez kényszeritik Priklonszkijhoz, a lezüllött földesúrhoz, aki afféle bohóc a betyárok közt. Priklonszkij felismeri benne saját lányát és mindketten elpusztulnak. A betyár - játékokban a betyárok szerepe - éppúgy mint az epikus költészetben - nem egyértelmű. Minthogy szemben állnak a nép elnyomóival, ezért szerepük pozitiv, de ugyanakkor a népköltészet nemcsak bátor ságukat dicséri, hanem jellemük gyengéire is fényt vet. Berkov igy ir e játékról: "A Csónak ba és a többi népi drámába nem mechanikusan kerültek be az uj epizódok és a versrészletek. Sok jelenet meghatározott társadalmi elvhez igazodva kerül a Csónak ba. Az olyan jelenetek, mint az Ur és szolga vagy a Priklonszkij -család drámája , a neme sí földesurak gazdasági és társadalmi züllését mutatták a feudális viszonyok széthullásának korában. A Priklonszkij -család drámája nyilván azért került a szinmübe, hogy fényt vessen a nemesek erkölcsi züllésére, leírja, mint megy tönkre, válik iszákossá és szegődik el a betyárokhoz ingyenélő bolondnak a gazdag földesúr. Amikor Priklonszkij a betyárok foglyaban, akit őhozzá akartak férjhez adni, saját elhagyott lányát ismeri fel, és amikor a leány meghal, akkor is arra derül fény, hogy ilyen esetek csak nemesi környezetben fordulhatnak elő: mindez a földesurak feslett életének következménye, zUUöttségének sajátos büntetése. A komikus jelenetek (Az orvos, Az öreg sirásó) rendszerint a különösen tragikus részek után következnek, akárcsak a "magas" színház drámai müvekben, hogy feloldják a lélektani feszültségeket. ...A XVII-XVin. században a nép ugy tekintett a betyárokra, mint
