Hermann István: A modern színpad (Színházi tanulmányok 15., Budapest, 1966)
I. fejezet. A maszk és gesztus jelentéstana
ráterelődhet a szinész életére.így a hasznos és káros elemek ugyanazon küzdelmét látjuk a küzdelem mezején, mint a képzelet vonalán. A figyelemnek s tárgyainak a művészetben állandóaknak keli lenniök . Csupán a felületen sikló figyelemre nincsen szüksége a művésznek. A figyelem akkor válik alkotó figyelemmé, ha nem csupán az észből, a hideg és mérlegelő észből indul ki, hanem amikor érzések fűtik át. A művész képzelete kiváltja érzéseit, az érzések nyomán megtörik a figyelem szigorúan intellektuális jellege,s ahogy a pszichotechnika megállapitja - érzékelő figyelemmé válik." /Sztanyiszlavszkij beszélgetései a Nagyszínház sziniiskolájában . Budapest, 19^9. 337. o./ Mint ebből látható,a valódi intenzitásemelés pszichológiai módszerének alapvető mozzanata a belső megfigyelés: a megfigyelés belsővé válása tehát azoknak az elemeknek módszeres kipróbálásán át jön létre, amelyekkel rendkivül differenciáltan lehet egy-egy alak lelkivilágát színpadra hozni. Ennek a pszichologizáló, mégpedig jó értelemben pszichologizáló tendenciának jelentős szerepe van a metamorfózisban. A megfigyelés, mint ennek a pszichologizmusnak lényege, a középponti problémákra irányul. Egy alig látható szemhunyorítás, mely valamely szereplő játékát végigkíséri, a modern szinpadon máris feltűnik. Jouvet emiitette meg, hogy egy Yolpone-előadás közben mint Mosca az utolsó jelenetek egyikében csaknem megcsúszott,hogy egyensúlyvesztését ellensúlyozza, könnyed tánclépést tett és ekkor észrevette, hogy a nézők figyelme a következőkben jobban koncentrálódik Moscára, mint előbb. A későbbiekben már tudatosan tette meg ezt a könnyed tánclépést és ebből egy mozgásváltozás-sorozat következett. Itt látszólag nem a gesztus pszichológiájáról van szó; valójában azonban ez mélyen pszichológiai kérdés, hiszen Mosca, miután cselének eredménye szinte bizonyos már, könnyedebbé válik. A lényeges itt ennek a pontnak a megtalálása, amikor Mosca már