Hermann István: A modern színpad (Színházi tanulmányok 15., Budapest, 1966)

I. fejezet. A maszk és gesztus jelentéstana

a sorok még sohasem hatottak a darabon belül ilyen közpon­ti módon. Másik példánk a Berliner Ensemble egyik előadásának budapesti, tehát magyar nyelvű másolataira vonatkozik. A Madách Szinház az 50-es évek derekán előadta Brecht egyik legcsodálatosabb müvét,a Kurázsi mam át. Az előadás /Pártos Géza rendezése/ beállításban, szinekben, időbeli és térbe­li tagolásban, tehát az összes lényeges területeken a ko­rábbi berlini előadás másolata volt. S mig ugyanez az elő­adás Berlinben döbbenetes hatást ért el, mert minden izé­ben nemzeti sorsélményre alapozódott, addig Pesten csaknem hideg fogadtatásra talált.A német néző számára szinte ter­mészetesen hatott, hogy az embereket eleinte elragadta a háború szines forgataga, hogy a háborút az élet egyik for­májának tartották. Az a sürgés-forgás, mely a dráma elején betölti a szinpadot, a verbuválás, Kurázsi mama dalának bátorsága a német néző számára érthető élményeket idézett fel. Kurázsi nyugodtan énekelhette: Főkapitány, kevés a kolbász, Morog a talpas éhesen. Kurázsi, én megkuruzsolnám Jó üsti szesszel szivesen. Ehomra ágyuk! - drága tiszt úr így nyavalyás lesz mindahány De tele hassal szive tisztul S pokolba megy zászlód után. ' Ezt a dalt teljes örömmel és problémátlanul lehet el­énekelni Németországban, Magyarországon azonban ez nem le­hetséges. A nézők csak akkor értik mef ezt a darabot, ha a szavak mögött valami kétszínűséget, vag/ legalábbis kételyt éreztetünk. A maszk atmoszférájától a gesztus .jelentéséig A maszk, tehát a metamorfózis egésze nem más, mint egyfelől a dráma komplettlrozása, de másfelől a közönség érzéseinek és várakozásainak komplettirozása . Ezért a maszk, vagyis a szinpadon megjelenitett figura kettős kö­- 33 -

Next

/
Thumbnails
Contents