Hermann István: A modern színpad (Színházi tanulmányok 15., Budapest, 1966)

IX. fejezet. Az epikus színház, mint a szocialista szinpad egyik lehetősége

tén az. Regan vagy Goneril szivtelensége is visszariaszt, de relative igazuk is van a mindent felforgató duhaj öreg­emberrel, Lear királlyal szemben. A fasizmus korszakában azonban a helyzet teljességgel megváltozott. A polarizálódás azt is jelenti, hogy ebben a korszakban az egyik oldalon valóban nem ébredhet fel a részvét érzése a szereplőkkel szemben, eltűnik a régi dra­maturgiai egyensúly, vagyis, két egymáshoz képest nem egyenlően, de ennek ellenére relative mégis jogosult vi­lágtörténeti tendenciának viszonylagos egyensúlya. Igy jön létre magában az objektiv valóságban az egyensúlynélküli­ség, az állandó szembehelyezkedés, az állandó minden rész­letre vonatkozó poláris ellentmondás. Ebben az időszakban az a dialektikus alapelv, melyet mottóként idéztünk - "Mi­velhogy igy van, nem maradhat igy." - egészen más módon funkcionál,mint az előbbiekben. Az állandó változás, moz­gás észrevétele minden egyes détailben azt jelenti, hogy minden egyes jelenetnek drámai összecsapást kell kiválta­nia. Fejtegetésünk elvontan teoretikusnak látszhatnék, ha nem igazolná Brecht munkásságának minden egyes fázisa. Elég utalnunk arra, hogy Brechtnek a fasizmus uralom­rajutása után irt első jelentős müvében, a Rettegés biro­dalm ában az egyfelvonásos-jelleg formaalkotó elvvé válik. Ebben az időszakban uralkodik leginkább az ilyen egyfelvo­násosok összefüzésekor az epikus szinház jellege, e darab megirásával válik döntő kérdéssé mindaz, amit a brechti szinpadi stílusról, játékstílusról elmjndottunk.Az egyfel­vonásosok eljátszása nem követel másfajta szinészi és ren­dezői képességeket, mint bármely másfajta szinpadi alkotás szinrehozatala, csak másfajta energiaelosztást tesz szük­ségessé. S a Harmadik Német Birodalmat leleplező drámai képsorozat, melyen belül halhatatlan remekmüvek is adódnak /elég utalnunk a biró vagy a tanár konfliktusára/, mintegy kiteljesiti az epikai szinház koncepcióját s konkretizálja annak dramaturgiai helyét. - 198 -

Next

/
Thumbnails
Contents