Hermann István: A modern színpad (Színházi tanulmányok 15., Budapest, 1966)

Bevezetés

sen határozottan egyfajta irányú: ám szerepe a szinjáték tekintetében nem több, mint ennek az iránynak a megmutatá­sa. Az irány azonban nem maga a szinjáték. Természetesen, ha az ember mai szemmel és mai tudattal elolvas egy dara­bot és figyelmesen, okosan olvassa, akkor valóban előáll az a helyzet, melyet Louis Jouvet igy fejez ki: "A való­ságban a darab önmagától megteremti saját rendezését. Ele­gendő, ha az ember figyelmes és nem túl személyeskedő." /Vo. Siegfried Melchinger: Theater der Gegenwart ,Frankfurt am Main und Hamburg 1956. 191. o./ De már ebben a megfo­galmazásban megtaláljuk a problémát. Ugyanis a kérdés az, hogy mire kell figyelni, továbbá az, hogy mit is jelent a személyeskedés. Ha a szinmü nem komplett, nem teljes, nem befejezett, akkor kérdéses: mire irányuljon ez a figyelem, milyen személyes mozzanatoktól kell elvonatkoztatni ahhoz, hogy a rendezés magától előálljon! De folytassuk a gondolatsort! Lehetséges-e és milyen feltételek mellett lehetséges az, hogy ez a magától előál­ló rendezői koncepció valóban egybeessék azzal a hatással, melyet a közönségben kelteni akar? Miként lehetséges pél­dAúl az, hogy olyan darabok, melyeknek nem egy részlete néphiten, legendákon, misztikumon alapúi, ugyanazt a hitet váltsa ki a mai nézőből, ugyanazt a hatást teremtse meg, mint amit a szerző akart. Qnlitsünk meg mindjárt egy példát ennek a problémának világos exponálása érdekében. Lessing a Hamburgi drama­turgiá ban /12 darab,1767.junius 9-én/, Voltaire Semiramis­át Shakespeare Hamletjével összehasonlítva, a következőket Írja: "Még egy különbségre hi vom fel a figyelmet, mely az angol és francia költő kísérletei között fennáll. Voltaire kísértete nem más, mint egy költői gépezet, mely kizárólag a drámai csomó létrehozása miatt van a színpadon. Önmagá­ért ez a kisértet a legkevésbé sem érdekel bennünket. Shakespeare kísértete viszont egy valóban cselekvő szemé­lyiség,akinek sorsában részt veszünk: rémületet és részvé­tet is ébreszt. - 11 -

Next

/
Thumbnails
Contents