Almási Miklós: Színházi dramaturgia (Színházi tanulmányok 14., Budapest, 1966)
II. A HÉTKÖZNAPI ÉLET DRAMATURGIÁJA: A MEGJELENÍTÉS ESZKÖZEINEK EREDETE - 2. A befolyásolás művészete
állna, mint a színpadi hősök; vagy olyan magas szinten, amelyről ezeket a hősöket már lenézheti, megitélheti.Nyilvánvaló, hogy itt csak csirákról lehet szó: a néző nem követi a rokonszenves hősök útját, és az életbe kilépve ismét visszazökken eredeti,pl. kispolgári létformájába, abba a világba,melyet kacagva vagy undorodva kritizált az előbb a színházban. De most már legalább rossz lelkiismerettel teszi és érzi, hogy nem jó amit csinál. Persze a szinház felhasznál még valamit, ami szintén a hétköznapi élet "fogásaiból" ismerős: a közvélemény, a csoportmorál, a "mások igy teszik" kényszeritő erejének atmoszféráját. A néző nem egyedül dönt, amikor olyannak szeretne látszani önmaga előtt, mint Nóra vagy Gruse ( Kaukázusi krétakö r). A nézőt a mások jelenléte, érezhető közelsége, a nézőtér kollektiv atmoszférája kényszeriti erre - anélkül, hogy tudatára ébredne. Ugy érzi, ellenállhatatlan vágy vezérli egy ilyen átalakulás felé, de közben ezt az emelkedettebb magatartást az is erősiti-sugallja,hogy a néfcőtér kollektivuma előtt kell vizsgázni a. Mert mindenki ilyennek akar látszani - ezért számára is mintegy kötelezővé válik ez a belső átalakulás. A közösség jelenléte, a másik tekintete kényszeritőleg hat. Ha tudom, hogy látnak, akkor máris látszani akaro k. és ennek az önkénytelenül felvett látszatnak aztán kötelező ereje van, formálja az embert. Ezt a formáló erőt használja ki a szinház, a dramaturgia. A szerepeknek ugy kell egymásba illeszkednie,hogy a nézőtéren ülők bekapcsolódhassanak, virtuálisan felkerülhessenek a szinpadra, "látsszanak" ők is, akarjanak valami "másnak lenni". Ezt a "látszani akarást" persze provokáln i kell.fokozatosan kell kiépiteni azt a trambulint, amelyre felóvakodik a néző kíváncsiságból, szórakozásból, élvezetből -, melyről azonban már csak a "látszani akarás" felé lehet ugrani. Ennek a provokációnak, a néző felcsábításának, a morális szituáció megteremtésének művészete - többek között ez is drama- 65 -
