Almási Miklós: Színházi dramaturgia (Színházi tanulmányok 14., Budapest, 1966)

VII. A SZÍNPADI LÁTSZAT VALÓSÁGA

cutio barátsága, Lőrinc barát szellemi vezetésének elfogadása együtt. A szinésznek mindezeket a relációkat egyszerre kell megjelenítenie, és ezt csak ugy teheti,ha beilleszkedik

: a szÍnpadon alakuló viszonyok formarendjébe. Ha saját "valóságos" érzelmeit nyújtja, természetes "önmagát" játszva, akkor túlságosan egysíkú, és ami a legnagyobb hiba:

nem illik ebbe a sokfelé ágazó áramkörbe. Más érzelmi töltés vezérli, s nem tudja magára venni azt a funkció-ruhát, amely ki tudná elégiteni az összes viszonylat követelményeit. 3 noha érzelmei valóságosak, szinpadi értelemben valótlanok, mert a többi szerep meghazudtolja, mert ő, mint Rómeó, nem érezhet "igy", ezt a szöveget, ezt a gesztust nem csinálhatja "igy". Nem Júliát szereti, hanem a színésznőt és igy másfajta rezgésszámon szólal meg a hangja, amely aztán képtelen befogadni Julia válaszát, a többi figura reakcióit. Ugyanez vonatkozik a testi valóság "kijátszására" is. Az "öregség" a darabban egy bizonyos összefüggésrendszer öregsége és nem lehet ehelyett egy másfajt

a, akár a legvalódibb öregséget mutatni, mert az ebben az összefüggésben hamisnak tűnik. De miért megalázó, ha a szinész önmagát adja, önmaga valóságát játssza? Azért, mert a szini látszat paradoxonja azt követeli a művésztől, hogy a láthatóságában láthatatla

n is legyen, hogy önmagát is adja, de ugy, hogy önmagával valaki más

t keltsen életre. A szinész a maga fizikai-emberi sajátosságában nincs jelen a színpadon,ott Polonius, vagy Isméne látható és. a színészből csak annyi amennyi ennek a figurának az életrekeltéséhez szükséges, amennyi az alak egész karakterét, látható teljességét kirajzolja a nézőben.A szinész - és ugyanígy a szini kellék, színpadkép, szinpadi tabló - annyiban "látható", amennyiben mint önmaga és mint má

s egyszerre szerepelhet. Valóságána

k fedezete, hogy a szinész emberi-fizikai jelenvalósága és játéka csak létrehozza a figurát, de az élő alak maga,a létrehozott "másik", a szinésszel so- 188 -