Almási Miklós: Színházi dramaturgia (Színházi tanulmányok 14., Budapest, 1966)

VI. A SZÖVEG SZÍNPADI ÉLETE - 3 A néző szövegmondása…

lényegére akkor is, ha pontosan nem tudja elmondani a viszonylatok "szakszerű" felépitését. De hogy kinek és miért fáj egy-egy lépés, - azt nagyonis pontosan el tudja majd mondani és ezzel máris a darab közelébe került. Ebből következik az a szinházi tapasztalat, hogy a nagy drámákat többször is meg lehet nézni egymásután és mindig ujabb és ujabb arculatot mutatnak a nézőnek. Azért van ez, mert a szöveg gazdag, süritett utalási rétegét, költői szépségét, képeit stb. az első látáskor a közvetlen hatásban élő néző "kihagyja", csupán dallama szerint érti meg, szó szerinti "forditásban" még nem hallja, csupán a döntő, drámai fordulópontokon. - 185 -