Sz. Szántó Judit: Korunk drámai formái (Színházi tanulmányok 13., Budapest, 1966)

I. A drámai forma a viták kereszttüzében

az elsődlegesek,a amennyiben a formai megvalósítás a tartalmat adekvátul fejezi ki, annyiban minden formai megoldás aktuális és jogosult. Székely György irja egyik munkájában: "Egy színjátékalkotás értéke nem a nagyonis időhöz kötött formai feltételek teljesítésében található, hanem elsősorban abban, hogy művészetének vállalt feladatát, az adott konkrét közönségnek az alkotó szándéka szerinti befolyásolását a leghatékonyabb eszközökkel érte-e 14 el." * Hasonlóképpen vélekedik Peter Karvaa, a jeles szlovák drámaíró is: "A modern, vagyis szocialista drámairásban nem ismerek másfajta kísérletet, csakis gondolati kísérletet, más ujitást, csakis gondolati ujitást. Azt az unalomig ismételgetett, elcsépelt követelést, hogy az uj szocialista dráma számára uj formákat keressünk, alapve15 tőén hibásnak érzem." x Illés Jenő pedig leszögezi: "Ezért kell és lehet minden igényes drámairól törekvést rokonszenvvel fogadnunk: a konzervatív stílusú drámai szerkesztés éppúgy hordozhat modern mondani

valót,mint 16 az oldottabb, érdekesebb bonyolítás." * Ha eltekintünk a meglehetősen meggondolatlan jelzőhasználattól ("konzervatív", Illetve "érdekesebb" /?/), akkor Illés Jenőnek lényegében csakúgy igazat adhatunk, mint Székelynek vagy Karvasnak - és mégsem ez a teljes igazság. A drámairói gyakorlat mutatja, hogy az uj tartalmak, a "gondolati újítások" egyre szenvedélyesebben keresik maguknak az uj vagy kombinációjukban uj kifejezési lehetőségeket, és ezek elemzése elől egyre kevésbé térhetünk ki a tartalom elsőbbrendüségének ürügyén. 14. Székely györgy

: Szinjátáktipusok dramaturgiája. Budapest 19&5. Színháztudományi Intézet. 104. o. 15. Peter Karvas

: Drámairás ma és holnap. Budapest 1964. Szinháztudományi Intézet. 18. o. 16. Illés Jenő: Szocialista dráma - korszerű dramaturgla. Élő dramaturgia. Budapest 1963. Magvető Könyvkiadó. 326. o.