M. Császár Edit: Színháztörténetünk társadalomtörténeti összefüggései (Színházi tanulmányok 12., Budapest, 1965)

Akikért mindez történt: a nézők

téma a Hunyadi-ház. Egressy kezétől is fennmaradt egy jelenetvázlat - nem szinpad-skicc, hanem figurális ábrázolás! A festészet ugyanekkor, ill. a közeli jövőben szintén sorozatosan ábrázolja ennek a kornak a hőseit és eseményeit. /Jellemző, hogy még Arany János sem tudja kivonni magát e tömegvonzás alól, s a Zjà^h j^ára nótá.ia. a Daliás idők

, majd a Toldi szerelme szervesen illeszkedik ebbe a csodálatos erőre kapó irodalmi miliőbe.! A képzőművészeti alkotásoknál pontosan megfigyelhetjók a korabeli szinpadi rendezés koncepcióját. A csoportok térben elhelyezése nem a festőművészet törvényei, hanem a meghatározott eszközökkel dolgozó, azokon technikai okokból túllépni nem képes szinpadi megoldás szerint történik. Nagyon szeretik az alakokat alulról világítani meg, ami ismét szinházi fogás: igy adja fényét a rivaldalámpák sora. Gondolkozzunk még azon is, hogy az 1860-as évek előtt találunk-e olyan hazai festményt, ahol egyetlen alakra nagyon erős fény zúdul? A nyugati festészetben, amellyel egy sokkal fejlettebb színpadtechnika van szinkronban, találunk. Magyar festőknél nem. A bevilágitás nagymestere.Molnár György, 1861-ben kezdte meg fővárosi pályáját. Az első villannyal történő személy-bevilágitást ugyancsak ő adta a Nemzeti Színházban 1874-ben. Ez nem zárja ki, hogy egy-egy hazai festő ne láthatott volna Párizsban vagy Londonban ilyen világítási trükköt; ez azonban nem volt számára "az igazi", nem volt "az övé", történeti képén nem alkalmazta. A XVIII. századi közönségre a szinház elsősorban mint hazafias kötelesség vagy mint társadalmi esemény hatott vissza. A XIX. század elején kezd bekapcsolódni életébe a magyar játékszín. A közönség megnyilatkozhatik mint tisztviselő, pozitiv és negativ értelemben - Berzeviczy Gergely és egy rendőrségi konfidens - mint levélíró, mint színházbarát nagyúr, mint a szinházzal együtt élő és alkotó művészember. Sokkal nehezebb megragadni a közönség színházról alkotott képzetét és a színháznak a közönségre tett