M. Császár Edit: Színháztörténetünk társadalomtörténeti összefüggései (Színházi tanulmányok 12., Budapest, 1965)
A színpadi szövegmondás felidézése
Ennek a kiejtés szempontjából teljesen hibátlan, csak éppen megkövesedő beszédmodornak az ódiuma nem egyedül Paulay fejére hull vissza. Mint mindig, a vizsgált jelenségnek itt is megvan a maga társadalmi háttere. Hogy Paulay az Egressy-féle doktrínához ragaszkodott, az, mint mondtuk, emberileg indokolt. Jómaga nem volt nagy színészi talentum, ott vette az impulzust, ahol érte. Miért kellett azonban ilyen görcsösen ragaszkodnia egy előadásformához, miért nem engedhette szabadabbra a szinpadi beszéd gyeplőjét? Mert olyan fiatalokat kellett megtanítania szép magyar szövegmondásra, akik egyáltalában nem tudtak magyarul, tehát nem tehetett engedményeket egyegy tájnyelvi, vagy hangsúlybeli eltérésnél: németeket, görögöket, románokat kellett oktatnia az irodalmi magyar szó helyes ejtésére. Amint ugyanis a hatvanas években a magyar színészet bizonyos karriert és jövedelmet hozott, a nemzetiségében igen sokszínű kispolgárság gyermekei árasztották el a szini pályát. 31. Az Egressy-féle klasszikus szavalást még egy társadalmi jelenség segített konzerválni. A feltörekvő polgárság műfaja már nem a tragédia volt, hanem a középfajú dráma, vagy a vigjáték. Ezt tudta érzelmi tartalommal kitölteni a pesti kereskedő vagy a miskolci iparos gyermeke* Számára a kor, amiben élt, nem volt tragikus. A középfajú szinmüben és a vígjátékban valóban sokkal kevesebb volt a baj a szövegmondással, mint az egyre jobban elidegenülő szomorujátékoknál. A dogma azonban, hogy a színmüvek királynője a tragédia, szilárdan állott, Eómeót és Júliát, Hamletet és Leart tehát mindenki legalább néhányszor életében alakitani akarta. Érzelmi fedezet nélkül... "Mihelyt a szinész lelkében nincs meg az a hang, amelyet meg kell szólaltatni, mindjárt a torkához folyamodik és énekel, vagy kiabál, szóval deklamál. Hogy ez valóban Így van, leginkább azok a színészek bizonyítják, akik a vigjátékban vagy az úgynevezett polgári drámában természetesek tudnak
