Székely György: Színjátéktípusok dramaturgiája (Színházi tanulmányok 11., Budapest, 1965)

II. EGY KOMPLEX DRAMATURGIA VÁZLATA - 1. A játék kezdete előtt

részeket) inkább tájékoztató jellegű, volt; ' vagy lehet rögtönzött formájú jelenet, mint a XVII. századi francia 15 a-propos és prologues facétieux

; ^ lehet olyan cselekvéssor, mint a török ort

a bevezető aktusai: a játéktér körüljárása (dsurdsuna teperler), a Pesekjár (játékvezető) üdvözlete, a Pesekjár és Kavuklu (fő komikus szereplő) vine dám párjelenete; * a török árnyjáték, a Karagöz .kezdő motívuma, a perde gazeli, a "függöny-ének, amelynek során Hadzsejvát (a játékvezető) vagy a színészek imádkoznak,áldást kérnek és a főhatóságot dicsőitik, ' - ez a gondolat egyébként Racine-től vagy az iskoladrámák előadásaitól sem idegen - nem is szólva a tisztán zenei hangvételű bevezetésekről. A sámán dobszava igen egyszerű megoldás és az a Karagöz tamburinosainak egyre harsogóbb muzsikája is, de a legfontosabb formák természetszerűleg a nagy zenés műfajok, elsősorban az operák nyitányai

ban bontakoztak ki. A fejlődés itt is az egyszerűtől haladt a bonyolult felé: a rövid toccatát vagy canzonet először a velencei tipusu, többrészes és tempóváltásos forma követte, hogy teljesebbé váljék Lully háromrészes "francia" nyitányában és európaszerte diadalmaskodjék a Scarlatti-féle "olasz" vagy nápolyi nyitány szerkezetével. Idetartozik annak megemlítése is, hogy - különösen Lully szerkezetében - a nyitány építménye pontosan tükrözi a vele párhuzamos társadalmi-szertartásos cselekvést is.Jellegzetes lassú kezdőrésze ugyanis "a királyi udvar bevonulását" kiséri s csak ezt követi az élénkebb középrész, majd az első rész motivumát ismétlő lassú. Ahol ilyen "bevonulás" nem volt, tudniillik a nyilvános olasz színházakban, ott a figyelmet felkeltő gyors résszel indulhatott a nyitány. (Ezért is nevezik a francia nyitányt "arisztokratikusnak", az olaszt pedig 18 "demokratikusnak".) * A prológusr

ól még bővebben beszélünk, itt csak annyit mondanánk el, hogy van egy fajtája, amely nem függ össze a darabbal tartalmilag s éppen ezért az itteni felsorolásba illik s amely az iró programját, védekezését adja elő, mint például Terentius monológjai