Székely György: Színjátéktípusok dramaturgiája (Színházi tanulmányok 11., Budapest, 1965)
II. EGY KOMPLEX DRAMATURGIA VÁZLATA - 1. A játék kezdete előtt
görögök végzet ének, a játék végére be kell következnie; és nem lehetetlen, hogy Arisztotelész erre a feszitő kettősségre is gondolt, amikor a drámai hatás meghatározásába a "félelem" komponensét is beleszámította. Vándortémák esetén pedig az előzetes érdeklődés egyik összetevője az a várakozás, amely az azonos - tehát ismert - anyag "másképpen" való megközelítésére irányul: például Giraudoux Amphitryon 36-ának esetében, A szinjátékalkotók nehézségei akkor kezdődnek, amikor nem áll rendelkezésre ilyen előre ismert anyag s amikor nekik maguknak kell gondoskodni az előkészítésről, mert feltételezik, hogy az eljátszandó mese, cselekmény ismeretlen a nézők számára. Ezt a helyzetet minden valószínűség szerint a hivatásos vándorszínészet kialakulásával lehet egyidobe helyezni, azzal az időponttal, amikor színjátszó és néző már nem ugyanazon kulturális közösség tagja, amikor a "munkamegosztás" néző és játékos között kiéleződött. Előzményei persze vannak: egészen biztos, hogy már a színjátékok népi formái esetében is "előre" tudják, és tudatják, hogy miféle játékra kerül majd sor. Ott azonban a visszatérő szokásszerüség szintén a közösségi jelleget erősiti, - Közkeletű eljárás volt a vándorszinész-csoportoknál, hogy egy-egy faluba, városkába érkezve végigvonultak a főutcán, főtéren és "bemutatkozó-menetük** során (aholis már bizonyos jelmezeket viselve jelentek meg) műsorukat is ismertették, először csak a szóbeli közlés utján. Később áttértek az Írásbeliségre: az első európai kéziratos ismertető 1466-ból való és egy hamburgi passiójáték elé készült; egy nyomtatott rostocki cédula pedig a tartalom ismertetése mellett már az előadás helyét és időpontját is közli. '* Valamifajta kezdeti összefonódottsága érzékelhető itt a tájékoztatásnak és reklámnak, a pszichológiai és üzleti célkitűzéseknek. Ez a kettő egyébként később is általában ilyen kétarcúságban jelentkezik; aránya rendszerint jelzi a színjátékot létrehozó
