Székely György: Színjátéktípusok dramaturgiája (Színházi tanulmányok 11., Budapest, 1965)

I. A SZÍNJÁTÉK MŰVÉSZETÉRŐL - 2. A színjáték művészetének néhány sajátossága - d/ A színpadi kép "jelentéses" volta; a színjáték művészetének konvenciói

ugy képzeljük el, hogy az alkotás során az alkotónak a valóságról szóló látomását a színjátékművészet valamelyik választott közegére, egy szinjátéktipusra "számítják át", közismert kifejezéssel "kódolják" és a mü "előadása" tulajdonképpen az üzenet ilyen "átszámitott" formájának dekódolása, amely folyamat végeredménye a közönség részéről az üzenet felfogása, megértése. Magától értetődő az is, hogy csak az olyan kódnak van létjogosultsága,amely jelentést hordoz: az üzenet eredetijét. Joggal kérdezheti bárki, hogy ez a hasonlat tulajdonképpen mit jelent, hiszen éppen a "kódolás" módja és tartalma a döntő. Ebben a kérdésben messzemenően támaszkodni szeretnénk azokra az igen alapos és világos fejtegetésekre, amelyeket már idézett könyvében Ujfalussy József "a valóság zenei képéről" s e kép kialakulásáról kimunkált. Mindenekelőtt a hang absztrahálódásáról mondottakra hivjuk fel a figyelmet: "Döntő minőségi változás, amikor a hang absztrahálódik, elválik a létrehozó körülményektől, részben pedig mindinkább zenei hang jellegét ölti fel... Ez az absztrakció a konkrét valóság absztrakciója és éppen ugy igényt tart az eredetileg létrehozó, objektiv és konkrét valóság egészének általánosított utánképzésére, mint ahogyan a rajznál a vonal - a valóság formáinak absztrakt képe - az ábrázolt valóság egészének megjelenitését vállalja magára."56* ^

z absztrahálás természetesen nemcsak a hang esetében történhetik meg, hanem például a mozgásnál is, ahol ismét jelentős momentum bukkan fel: "Ha pelig az ember kézzel vagy egész testtel a madár röptét, a vadállatok mozgását utánozza, egyfelől a külső, objektiv, idegen mozgás újból személyes mozgásélménnyé vált, másfelől az absztrakciónak is igen lényeges fázisa valósult meg: a mozgás elvonatkozott magától a mozgó dologtól, és más alany utján is megvalósíthatónak mutatkozott."57• hisszük, hogy ennek a megállapításnak a jelentőségét a színjáték szempontjából szinte felesleges hangsúlyozni.