Székely György: Színjátéktípusok dramaturgiája (Színházi tanulmányok 11., Budapest, 1965)
I. A SZÍNJÁTÉK MŰVÉSZETÉRŐL - 2. A színjáték művészetének néhány sajátossága - c/ A dinamikus komplex kép összetevői
fölött: vékonyka réteg, amely alól minduntalan kibukkan az igazi jellem, az igazi érdek, az igazi törekvés. A teljes embert bemutatja ugyan a szinjáték művészete, de éppen az emberi teljességben: megjelenésében, magatartásában, mozdulataiban, cselekedeteiben. -Szék a teljes, négydimenziós, "körüljárható", plasztikus figurák a szinjáték művészetének sajátosságai. Ilyen emberek, társadalmi lények jelennek meg előttünk a különböző szinjátéktipusokban,akár csak az első két eszköz felhasználásával ("megjelenés", beleértve a maszkot és jelmezt, illetve "mozgás", beleértve a pantomimot, táncjátékot és variánsait), akár a beszóddel-dialógussal, szóló- és karénekkel teljes szinpadi müvekben. Köztük és velük játszódik le a döntésig tartó, végigküzdött harc, a dramatikus játék cselekménye. Éppen ebben lehet több a drámai művészet a mindennapos élet puszta szemléleténél, hogy meghatározott, rövid idő alatt végső döntésre érlel olyan társadalmi konfliktusokat, amelyek a valóságban mint tendenciák érvényesülnek ugyan, de teljes kifejlődésük heteket, hónapokat, esetleg éveket, évtizedeket vesz vagy venne igénybe. S ezért ha a dráma, vagy a szinjátékok bármelyik tipusa realista módon, a társadalom igazi, reális konfliktusait, belső összefüggéseinek lényegét ragadta meg, belső logikája, tömör és dinamikus szerkezete következményeképpen, a kérlelhetetlen szükségszerűség szuggesztív erejével mutatja meg az ábrázolt társadalom fejlődési irányát, hanyatlását, vagy felemelkedését. Az iró hazugságait maga a szinpad leplezi le, valóságábrázolását a szinjáték hirdeti az irott (de meg nem elevenített) szövegnél sokkal diadalmasabb erővel. De az embert és a társadalmat nem lehet kiszakítani abból a környezet ből, abból a világból, amelynek feltételei között él, amelynek része. A színjáték művészetének, ha eleget akar tenni a teljesség igényének, alkalmat és módot kell találni a arra is, hogy a környezetet olyan esz közökkel és arányokban mutassa meg, ahogy az az alkotói
