Székely György: Színjátéktípusok dramaturgiája (Színházi tanulmányok 11., Budapest, 1965)

I. A SZÍNJÁTÉK MŰVÉSZETÉRŐL - 2. A színjáték művészetének néhány sajátossága - a/ A színjáték: társadalmi cselekvés

hozni, emberek között lejátszódó megtörténések által." Ebben a meghatározásban már egy olyan motívum is szerepel, az "akaraté", amely nem céltalan játszadozásnak, öncélú müvészkedésnek tekinti a drámát és a vele kapcsolatos színjátékot, hanem valamilyen céltudatos tevékenység eredményének. Annál is igazabb az ilyen definíció, mert minden bizonnyal figyelembe veszi a szinjáték művészetének kialakulási folyamatát, előzményeit is. Hiszen már az előzetes formák, amelyeket e művészet előfeltételeiül kell kiemelnünk, sem voltak elképzelhetők egy társadalmi csoport közös erőfeszítése, vállalkozása nélkül. Mint azt más helyen p részletesebben kifejtettük, * a "

társadalmilag szervezett, tudatos cselekvés

" nélkülözhetetlen előzetes feltétele a szinjáték kialakulásának. Megnyilatkozott ez már a közösen végrehajtott gyűjtő- és vadászcselekményekben éppúgy, mint a közös munkában,a különböző ráható (vagy annak vélt) eljárásokban, rendszeresített szokásokban, ritusokban, később pedig az egyre fejlettebb szertartásokban, visszatérő kisebb és nagyobb ünnepekben, ünnepkörökben. Hangsúlyoztuk, hogy mindezekben a társadalmilag szervezett különböző tudatos cselekményekben már számtalan olyan jelenség is felbukkant, amelyek a "színjátszás" bizonyos elemeit tartalmazták: a természet egyes jelenségeinek reális vagy szimbolikus utánzását, legtöbbször ritmikus mozdulatokkal egybekötve; a más alakká változást, azaz "alakoskodást" és az ehhez eszközként felhasznált arcfestést, maszkviselést, álcázó öltözködést, csoportok vagy egyének felelgetését (legtöbbször stilizált, ritmizált, zenével ötvözött formában), amely felelgetések tartalma indulatfokozó, vetélkedő is lehetett; helyettesítő-jelentéses eljárásokat, amelyekben vélt és elképzelt erőket, szellemeket "jelenítenek meg", hogy azokat jóindulatra birják, vagy elriasszák. Igaz ugyan, hogy ezekben az eljárásokban a "szinjátszás" vagy szinjáték művészetének csak egyes elemei kerülnek felhasználásra, s akkor sem müvészi-tük-