Székely György: Színjátéktípusok dramaturgiája (Színházi tanulmányok 11., Budapest, 1965)

II. EGY KOMPLEX DRAMATURGIA VÁZLATA - 3. A változó világot jelentő színpad - c/ A veszélybe kerülő ember: a dráma

rozó jelzőket lehet alkalmazni. "Vizuális területen a ro­kokónak, barokknak, biedermeiernek, szecessziónak, ex­presszionizmusnak és naturalizmusnak éppen a szinpadi meg­jelenései a legharsányabbak. Ami pedig az akusztikus kör­nyezetet illeti, megint csak a barokk operákat jellemzi a bravuráriák tobzódása, az extravagancia, a kései operettet pedig a cselekménytől független "zárt számok** rendszeré­nek kialakulása, majd eluralkodása. Közismert továbbá az is, hogy Brecht "Verfremdungs­effekt**­je a szinpadi eszközök területén is igen követ­kezetes érvényesítésre törekedett. Az emberábrázolásban az "átélés" helyett a "megmutatás" útját szabta meg, a vizuális környezet megteremtésénél a játéktér "fehér" meg­világításával és távolabbi összefüggésekre utaló diszlet­jelzéseivel szintén a kívülálló megfigyelő számára kívánt jobb lehetőséget biztositani; az akusztikus környezet meg­teremtésekor pedig elvileg tiltakozott mindenfajta "kuli­náris" zene ellen és helyette olyan funkciót szánt az elő­adás során megszólaló zenének, hogy az a történteket mint­egy idézőjelbe helyezze és a cselekményből kilépő szinész "song"-ja másodlagos esztétikai sikot teremtsen, megint­csak a megfigyelés, a szemlélŐ-itélkező nézés számára. A szatirikus dráma sem marad meg ábrázoló igényeiben az ember- és környezetábrázolás természetesen adott, ará­nyaiban és jellegében változatlan lehetőségeinél. Az al­kotói indulat adekvát előadásbeli tükrözése természet­szerűleg vonja maga után az emberábrázolás különböző mérvű torzitását (megjelenésben, maszkban, jelmezben, mozgásban és beszédmodorban). Ilyenfajta torzitások, elrajzolások jelentkezhetnek azután és szoktak is jelentkezni a környe­zet vizuális szini kópében ós a zenei hangvételben is. Végül: az absztrakt és abszurd szinház az emberábrá­zolás és környezetábrázolás területén is lemond a törvény­szerűségekről, az okozatiság érvényesitéséről. A szereplők az iró önkényét, pillanatnyi szeszélyét követve hol való-*

Next

/
Thumbnails
Contents