Székely György: Színjátéktípusok dramaturgiája (Színházi tanulmányok 11., Budapest, 1965)

II. EGY KOMPLEX DRAMATURGIA VÁZLATA - 3. A változó világot jelentő színpad - c/ A veszélybe kerülő ember: a dráma

földrengés vagy jégeső (ezek egyébként a tipikus melodrámai veszedelmek) s még csak nem is az istenek világa, a sors vagy a végzet. A színjátékban megtestesülő dráma nem leap töltést, ha az embernek irreálisan túlnyomó, rajta kivülálló erőkkel kell megmérkőznie. Az igazi drámai töltést, feszültséget a viszonylagosan azonos erők harca adhatja, még akkor is, ha a másik emberi erő, az ellenfél az egész adott társadalom rendjét képviseli is. A "korán jövő hős" csak viszonylagosan érkezik "korán"; nem azért bukik el, mert mondjuk a rabszolgakorban a polgári egyenlőség eszméit képviseli. A "korán jövő" hős szerint már "itt az idő, most vagy soha" és bukását az okozza, hogy vállalkozásának különböző, általa is csak később felismert okokból, még nincsen meg a szükséges,a győzelem kivívásához szükséges objektív társadalmi bázisa. A "tegnap lovagja", a komédiák elbukó figurája viszont azt hiszi, hogy még mindig van talaj a lába alatt (hódítani tud a szerelemben, meg tudja tartani a hatalmat), nemcsak veszélyeztetni tudja a vele szemben küzdőket, hanem le is tudja győzni azokat. A veszély tudata nemcsak a küzdőket tölti el, hanem a színjáték aktiv nézőit is. Az egyre élesedő küzdelem szinte kibírhatatlanná teszi a belső feszültséget, mely a játék végére feltétlenül feloldódásra vágyik. Vagy menekülést vagy bukást keli látnunk, az eldobott kőnek végig kell repülnie pályáját. Látni fogjuk, hogy a veszélyből való menekülésnek különböző lehetőségei vannak. De talán nem tévedünk, ha azt mondjuk, hogy a színjátékban a ve szély okozta feszültség feloldódása, a néző által reális nak elfogadott "költői igazságszolgáltatás" nem más, mint a sokat értelmezett és vitatott katarzis. A drámák mególlá i lehetőségei miatt természetesen különböző tartalmú katarzisok lehetségesek. Melyek lehetnek a veszély feloldásai? Veszély és megmenekülés.