Székely György: Színjátéktípusok dramaturgiája (Színházi tanulmányok 11., Budapest, 1965)
II. EGY KOMPLEX DRAMATURGIA VÁZLATA - 3. A változó világot jelentő színpad - b/ Emberközelbe hozott istenek: a mitosz-opera
megy, hogy a XIX. század második felében egy amerikai "vasárnapi iskolai tábor" saját hagyományaként egy Chautauqua elnevezésű moralizáló-vallásos szinjáték alakult ki. Mindezekből európai viszonylatban egyedül a sok hagyományos vonást felmutató oberammergaui passió maradt fenn."' 4 "* A Távol-Kelet és Közel-Kelet mitosz-operái közül is bemutatunk néhányat, éppen a szinjátéktipus általános volta melletti bizonyítékképpen. Eg yiptom ból származik talán a legrégibb adat ilyen vallási tárgyú színjátékra, hiszen az abydosi Osirisf asaió mintegy másfélezer évre tekinthet vissza az dőszámitásunk előtti korszakban; India igen gazdag szinjátékformainak, közte elsősorban táncdrámáinak túlnyomó része a Rámáján a és Mahá— bhárata vallási-epikus anyagán nyugszik, a későbbiek pedig a Krishna-kultuszon. Igy (pusztán betű- és nem kronológiai sorrendben: az a 1 i buxi khya1 . a gouri nevű táncdráma, a Melatur-vidéki bhagavata mêla , a népi jellegű, bengáli eredetű játra , az utóbbi években világhírűvé vált kathakali , a keralai Krishnaattam . a Malva környéki maanch .*~*a"z un. lilák legkülönbözőbb fajtái (Ráma..., Krishna..., Rasz...), a klasszikus samavakara : Burma szellemjátéka, istenünneplő szinjátéka, a táncos-pantomimikus-énekelt nat-pwe ; Indonézia way ang-játékai közül kizárólagosan vallásos tárgyú a wayang purwa és a bábstilust utánzó, de élő színészekkel eltáncolt, ma már kihalt wayang wong ; Pakisztán példája bizonyítja elsőnek, hogy a mozlim vallás szinjátszásellenessége sem zárja ki, elsősorban természetesen vallásos játékok kialakulását.Ily en a síita imám halálát paradramatikusan ábrázoló marsiya í Perzsi a viszont gazdag ta'ziye irodalmat alakított k'i'i egy olyan vallásos szinjátéktipust. melynek mintegy tizenhat tematikus csoportja van (bibliai és keresztény személyekről, Mohamedről, a három kalifáról, Aliról, Fatimáról, Imam Hasanról, Imam Husein gyermekkoráról és vértanuságáról, 'Abbasról, Karbala vértanúiról, Fatima Sugrarol stb.). 6 ? # A mítoszok és vallások - különösen a társadalmi fejlődés utján nagyobb lendületet vevő, gyorsabban változó Európában - nem maradhattak meg a szini ábrázolás területén sem a teljesen fantáziajellegü istenmegjelenitéseknél.
