Sz. Szántó Judit: Az angol színház új hulláma (Színházi tanulmányok 10., Budapest, 1963)

II. DRÁMÁK ÉS PROBLÉMÁK - c/ Az ember a társadalomban és a drámában

munkásosztály kulturális neveléséért, művészeti érdeklődésének felébresztéséért); drámai mozgatóerőként azonban tul általános, túlságosan kevéssé konkrét. Az elfogult reakciós gyűlölködés mondatja egy polgári kritikussal ezeket a szavakat: "Wesker politikai és szociális filozófiája a cáfolhatatlanságig lapos; ami vaskos naivitását olyan képtelenné teszi, az tökéletes alkalmatlansága arra, bogy egyetemes gyógyírként szolgáljon azokra a gazdag, komplex feszültségű problémákra, amelyekre ő ezt a filozófiát meg24 oldásként javasolja." * A szocializmus weskeri koncepciója azonban valóban tul általános és naiv ahhoz, hogy az általa igen színvonalasan feltárt társadalmi problémák bonyolultságával megmérkőzzék. A helyzet paradoxona, hogy ezzel a filozófiával - amint ezt épp a Mindenhez sült- krumplit bizonyltja -,megfelelő művészi felkészültség esetén, kitűnő kritikai realista drámákat tudna irni. Wesker rendkívüli becsületességére vall azonban, hogy ő nem akarja beérni ennyivel; ő beszélni akar a szocializmusról, abban a formában, ahogy az benne jelenleg él. Bizonyos közvetlen agitatív hatást igy is ki tud fejteni (erre vall már emiitett nagy népszerűsége is); az időtálló, mélyebb művészi hatás azonban többnyire szükségképp elmarad. Vele szemben, Gorkijnak kapitalista környezetben játszódó drámái mellett, az ujabb időkből egyetlen kiemelkedő ellenpéldára hivatkozhatnánk: Bertolt Brechtre, akinek szocializmusa teljes mértékben nélkülözte ezt a defenzív, meglehetősen elvont, "mindennek ellenére"-jelleget és ezért Brecht nem érezte szükségét, hogy kapitalista környezetben irt és részben ott is játszódó drámáiban világnézetét exhibicionista módon, szervetlenül, deklarativen bizonygassa - gondoljunk akár a Kaukázusi krétakör

re, akár a 24, Peter Hamilton kritikája a Mindenhez sültkrumplit glasgowi előadásáról. Plays and Players 1962. július.