Sz. Szántó Judit: Az angol színház új hulláma (Színházi tanulmányok 10., Budapest, 1963)
II. DRÁMÁK ÉS PROBLÉMÁK - f/ Az abszurd
pen őt a két gyilkos közül; persze ez a motivum eltörpül a dráma központi élménye: a gyilkos-áldozat viszony végzetes és eleve elrendelt felcserélhetősége mellett. Pinter egyébként az egyetlen az abszurdok közül, aki egy szabályos szerkezetű, a naturalizmusból néha-néha a realizmus felé hajló társadalmi drámát is irt, az Éjszakai kirucca nás t ( A Night Out « I960) • Ebben az ábrázolásmódban érezhetően nem otthonos még, és irói erényei: pompás atmoszféraés feszültségteremtő ereje, éles megfigyelőkészsége, tömör dialógus-technikája,- fájdalmas, sajátos zamatu lírája, a drámai nyelv iránti csalhatatlan érzéke sokkal kevésbé érvénye sülnek, mint vérbeli abszurd Írásaiban, de ez nem csorbítja a vállalkozás igéretességét: Albert Stokes-nak, a boldogtalan kistisztviselőnek sanyarú sorsát egyaránt megszabja sivár, szürke, gerincporlasztó irodai élete, valamint függése zsarnoki anyjától, aki a kispolgári Xantippénak hagyományos, de pontosan ábrázolt típusa. Albert kétségbeesett lázadási kísérlete világosan felismert erők ellen irányul és érthető társadalmi-jellembeli okok miatt is bukik el; s ezért, noha a mü önmagában se nem jelentős, se nem valami újszerű, mégis fontos állomás lehet a fiatal iró pályáján, mint a valóság felé irányuló kitörési kísérlet egy határozott megnyilvánulása. Ugyanez a homályos kitörési vágy nyilvánul meg egyébként Pintérnek Kenneth Tynannel folytatott beszélgetésében is, amelyben az iró érdekesképpen, és szemben az abszurdok megszokott állásfoglalásaival, tagadja müveinek általános érvényét. "A néző csak a pillanatnyi történést látja, az adott pillanatot ezeknek az embereknek az életében. Nincs rá ok, hogy feltételezzük, hogy ekkor vagy akkor nem vettek részt egy politikai gyűlésen... vagy soha nem voltak barátnőik vagy nem foglalkoztak eszmékkél." 6 ^* Persze nem véletlen, milyen pillanatot választ Pinter drámai megörö67. Idézi Martin Esslin. I. m. 222. o.
