Almási Miklós: Színjáték és társadalom (Színházi tanulmányok 9., Budapest, 1963)
III. A SZÍNJÁTÉK SZOCIOLÓGIAI SZERKEZETÉHEZ
dráma néhány szereplőjének tragikus vagy komikus sorsában, akkor épp annak tudatára ébred a néző, hogy a fennálló normák mennyire alá vannak aknázva, s hogy az ember önmaga biztonságát csak a jövő kibontakozó tendenciájának fényében találhatja meg. Csehov vagy O'Neill drámáit nézve, a pusztuló világ szétfoszló normáit látva, a néző önkénytelenül is rákényszerül,hogy maga keressen biztosabb , szilárdabb életelveket, társadalmi "fogódzókat**. S ebben a keresésben, a látott világ tudatos felmérésében és megítélésében rejlik a dráma igazi "nevelő" ere jeî rákényszeríti a nézőt arra, hogy magából csiholja ki azokat a szikrákat, melyek saját életútját és társadalmának szerkezetét megvilágítják. A kicsinyes érdekekből való kiemelést a dráma a konfliktus emberi és történelmi általánosságával éri el: az emberiség,egy osztály nagy társadalmi kérdéseiről beszél. A színházi nézőtér pedig megteremti ennek befogadási feltételeit: a közös élmény révén, egy nagy tömeg együttes . egyidejű jelenlétével . Ugyancsak a hétköznapi élet elemi szociológiai jelensége, hogy a magányos szemlélő másképp látja az előtte lezajló eseményeket, és másképpen itéli meg a oselekvőt, mint mikor másokkal együtt figyeli, mikor saját megfigyelő funkcióját is figyelik, mintegy "ellenőrzik". Mindenki ismeri azt a hivatalos lelkiismeretet, mely a rendreutasítást azzal indokolja, hogy mint ellenőr, mások figyelő tekintetének súlya alatt "köteles" észrevenni hibákat, mig ha azok eltűnnének, esetleg szemet hunyna felettük. Ugyanez a jelenség játszódik le az előbbi példánk esetében is, az utcán csókolódzó pár megítélésében. Ha az illető egyedül látja őket, esetleg gyönyörködik, irigykedik - magában. Ha azonban másokkal együtt teszi ezt, ugymár kötelességének érzi, hogy az érvényben levő szokásokat, morális normákat mondja ki, és ezeken keresztül valósítsa meg érdekeit. Itt már kiderül, hogy a szemlélő funkció voltaképpen maga is cselekvés,