Almási Miklós: Színjáték és társadalom (Színházi tanulmányok 9., Budapest, 1963)

III. A SZÍNJÁTÉK SZOCIOLÓGIAI SZERKEZETÉHEZ

III A SZÍNJÁTÉK SZOCIOLÓGIAI SZERKEZETÉHEZ A cselekvő hős és a figyelő néző Azt hiszem, hogy a nézőtér és színpad elválásával születik meg a tulajdonképpeni szinház* A ditlramh játékok, valamint az első kórusokra irt müvek még a nézők résztvételével kerültek előadásra. Amikor a kórusvezetőből az első drámai szinész lett, majd mikor hozzá társult a második figura, kettőjük kőzött kialakult a kórussal szembenálló, attól elváló drámai cselekmény - akkor jelenik meg a szinház. Itt - a görög színházban - a cselekvő hősök és a szemlélő,Ítélkező kórus kontrasztja még együttesen áll a nézők előtt, mintegy vezérelve annak magatartását. Nem akarunk most ennek a keletkezés-történetnek utána nyomozni - ez inkább az etnográfia, irodalomtörténet és filológia feladata lenne. Ami bennünket érdekel,az a cselekvő hős és a cselekvésből kizárt, figyelésre és befogadásra korlátozott nézőtömeg esztétikai és szociológiai kapcsolata. A cselekvő és szemlélő ember funkciójának szétválása, e két funkció állandó szerepcseréje és gyakorlati egysége a normális élet elemi ténye. Nemcsak abban az értelemben, hogy hétköznapi dolgaimban, tetteimben elfogultan nem érek rá másokat megfigyelni, még kevésbé magamat "kivülről" látni. Hanem abban a tágabb értelemben is, hogy mint cselekvő

, esetleg az ellenkezőjét teszem annak, mint amit mint szemlélő másoktól megkövetelek - és ennek a furcsa ellentmondásnak komikumát észre sem veszem. Is-