Almási Miklós: Színjáték és társadalom (Színházi tanulmányok 9., Budapest, 1963)
II. A DRÁMA ÉS SZÍNJÁTÉK
Ez a probléma átvezet a rivalda másik oldalára is. Mi az, amit a néző megragad a színész játékából? Mit jelent a néző száméra a szini . alak valósága ? Nyilván nem azonos a színész testi-fizikai létezésével. Nemcsak azért, mert a színészt más darabokból ismeri, utcán is láthatta. Inkább azért, mert a színész csupán közvetítő közeg: testi-fizikai léte csak hordozója a drámában megalkotott és a színész által létrehozott "szellemi alak" életének. Ne ijedjünk meg a "szellemi alak" idealizmust sejtető terminusától. Amikor mi a drámai hősök szellemi arculatáról beszélünk, akkor ezt materialista visszatükrözés elmélet megfontolásai alapján tesszük. Miért szellemi hát egy figura valóságos élete? Azért, mert itt egy visszatükrözésbeli objektivitásról van szó. A tipus a maga közvetlen kézzelfoghatóságában nem létezik, létezésmódja gondolatiszellemi: összefoglalása egy-egy adott kor emberi és társadalmi mozgásirányainak. Valóságos mivolta viszont mégis érezhető: nem egy önkényes, álomszerű, hazug, vagy illuzórikus magatartás, probléma él benne, hanem a kor valódi arculata. Nem a gondolat örvénye, hanem a visszatükröző tudat munkája formálta. A szubjektivitás csak mozzanat rajta, objektivitása minduntalan érezhető. Eddig tart az irodalmi-drámai forma típusának "szellemi alakzata". Amikor a színész színre teremti ezt a szellemi alakot, akkor tulajdonságait egy irányba, az élő ember temperamentumára, adott cselekvés-nivójára, érzelmi és ösztönvilágára épiti fel. A szellemi alak extenziv gazdagsága egy konkrét alak intenzív gazdagságává változik. De a színésznek ugy kell ezt a teremtést végrehajtania, hogy a néző benne,színészi emberi mivoltában azt a szellemi alakzatot lássa meg - azt is mondhatnánk, hogy a szinészi játék akkor jó, ha átlátszóvá válik a konkrét ember, és a drámai alak szellemi profilja látszik rajta keresztül. Mit jelent ez gyakorlatilag? Mindnyájan ismerjük azt az érzést, a
