Székely György: Színjátéktípusok leírása és elemzése (Színházi tanulmányok 8., Budapest, 1963)

A. TÍZ SZINJÁTÉKTIPUS - IX. A török orta ojnu

tikai, tartalmak/; a befektetett tőke gyors amortizációja, esetleg profit felhalmozása. /"There is no business, üke ehow-businees."/ 5. A Já.ték helye. Egy-egy produkció számára kibérelt színházépület. A vendégjátékok eorán honi vagy külföldi bérelt színházépületek. 6. A Játék kerete^ Magas fokon technizált, stílusában a naturalisztikustól, a stilizálton át a jelzettig terjedő színpadképek. 7. A iátékoj. A szakmai sokoldalúság alapvető követelménye miatt /ének, tánc, szinészmesterség fejlett foka/ kizárólag hivatásosok. Állandó együttesek nincsenek, csak produkciószerződések vannak. 8. A J.átók módja. Alapjaiban naturalisztikus, kiemelkedő mtivé ezeknél realista szinjátszóstllua. Ez az igény nemcsak a vezető szerepek alakitóira, hanem a táncolni-énekelni egyaránt tudó "kórusra" - mely sok esetben egyénített szerepek csoportja - is vonatkozik. 9. Játékeszközök. Jelmezek, maazkirozás és kellékek lényegében nem térnek el a huszadik század alapkövetelményétől: a naturalisztikus jellegtől, adott eeetben a történelmi-néprajzi hUségtől. Víziók vagy álomképek esetében azonban /pl. Lady in the Dar

k. West Side Stor

y stb./ az artisztikus stilizáltság lehetséges. 10. Mese

x csjlekmóny^ A musical egyik legfontosabb jegyeként szokták említeni, hogy librettója, szövegkönyve, a megelőző "musical comedy*-tól ós revüktől eltérően, nem követi a vidám zenéa műfaj dramaturgiai konvencióit. Az elszakadás egyik módja az, hogy valamilyen meglev

ő müvet dolgoz fel újra ée Így nem egy "kötelező" zenei dramaturgia érvényééül benne, hanem az alapanyag által adott drámai ezituációk szabják meg az ének és tánc helyét és jellegét. Ez bizonyos individualitást kölcsönöz a müveknek. Példaként feleoroljuk a legsikeresebb musicalek forrásait. OKLAHOMA Riggs: Green Grow the Lilacs /színmű/ CAROUSEL Molnár: Liliom - 100 -