Székely György: Színjátéktípusok leírása és elemzése (Színházi tanulmányok 8., Budapest, 1963)

A. TÍZ SZINJÁTÉKTIPUS - IX. A török orta ojnu

6, A Játék kerete

A A Játéktér lehet négyszögletes, de a legtöbb esetben ovális alakú, elkerített terület, melynek neve a már emiitett "mejdan", illetve merk-1 temiá

a. /Erre az utóbbi ezóra még részletesebben kitérünk az eredet problémájánál,/ Egy körülbelül 30x20 méteres terület - a puszta föld-, kötéllel vagy lánccal van körülkerítve. Ezen belül helyezkednek el a nézők, akiket a Játéktértől egy kb, fél méter magas paraván,rámpa választ el, A nézők székeken vagy fapadokon ülnek, illetve guggolnak. Az elkerített részen kívül van egy bódé, amely öltözőül szolgál. Innen egy nyitvahagyott réezen át lehet a játéktérre bejutni. Két állandó diszletelem szerepel. Az egyik egy félbevágott köralaku asztalhoz hasonlít, ez a dükja

n. amely bármilyen üreget, illetve bármilyen Üzlethelyiséget ábrázolhat, Utóbbi esetben a kereskedő megszemélyesítője az alkotmány tetején ül, A másik diszletelem az un, jenl-dünj

a. egy kétfalu paraván, amelynek falait betétszerüen cserélni lehet különböző, helyszint jelző, képekre /gyümölcsfa, ablak stb,/. Ebből a diezletelemből kettő van; ha ezeket egymáshoz illesztik, házat, fürdőt stb, jeleznek, 7, A iátóko£. Neve orta ojundzel

. Kezdetben nem törökök Játszották, hanem különböző népcsoportok: örmények, cigányok, görögök, zsidók. Minden szerepet, a nőieket is,férfiak játszanak. Az együttJáró társulatok elnevezése és társadalmi helyzete körül már a régi kutatók ie vitatkoztak. Négy elnevezés ismeretes. Ezek közül: a/ zuhüri ko

l az egyik verzió szerint a szultán születésnapján és trönralépése napján, azután a RamazánUnnepeken játszott; a másik elmélet szerint ez a régebbi csoportokhoz képest "uj" együttest jelentett csak. /Itt emiitjük meg, hogy Hagemann zahirl néven egy még a XIII. ezázadra visszamenő ara

b szórakoztató Játéktípusról számol be; szerinte a szó "mesélő"-t Jelent és ezt a mesét előadói rögtönzött - 100 -