Székely György: Színjátéktípusok leírása és elemzése (Színházi tanulmányok 8., Budapest, 1963)

A. TÍZ SZINJÁTÉKTIPUS - VII. Az indiai kathakali

' A brahmin szereplők fejék nélkül jelennek meg. b/ Jelme

z. A jelmezek felsőrésze /iemét csak szerepkör szerinti/ ezinee selyemblúz, amelyet alul többrétegű ezoknyasor /vizszintee szines csikós mintával/ egészit ki. Ez az utóbbi jellegével és szabásával teljesen elüt az indiai hagyományos viselettől. A történészek ezerint egy Erzsébetkori angol hajóroncs ládáiban talált abroncsos szoknyák szolgáltatták a mintát. A térd alatt csengősor van felerősítve. A jelmezek fő szinét a szerepkör határozza meg. A női szerepeket játszó fiuk hamis melleket illesztenek ruháik alá, arcuk köré pedig hosezu sálat tekernek. c/ Kellé

k. Mivel a kéz kifejező ereje döntő fontosságú, ezért szinte semmilyen kellók használatára nem kerül sor, legfeljebb egy rövid kis esztergált botocskára, amely különböző jelentést nyerhet. 10. Mesej. meeefüizér,jcselekmén^. Körülbelül 500 müvet tartanak számon. A kathakali irodalmi vetülete az Aatta Katha. A témák az indiai mitológiából erednek: a Mahábhárata és a Rámajána eposz anyagából, azok egy-egy epizódját dolgozzák fel. A keralai tartomány nyelvén, a malayalam /szanszkrit-dravida keverék/ nyelvén Íródtak. Az első szövegkönyvet 1660-ban Kottarakkara rádzsája irta. A szövegek költőiek, de egyben olyanok, amelyeket könnyen lehet "eltáncolni". A müvek dramaturgiájához tartozik, hogy más-más hangulatu jeleneteknek kell váltakozniok: olyanoknak, amelyek a szerelmet ábrázolják /sringara/, az erényeket /veera/, a haragot és indulatot /raudra/ ós a félelmet /bhayanaka/. Szinte konvencióvá vált, hogy az egyes darabokat a szerelmi jelenettel kell kezdeni. Tragikus téma esetén sokszor olyan formális megoldást kellett válaeztani, hogy ez az első szerelmi jelenet a főhős szülei

t mutassa be-, mert egyébként nem lett volna a mesébe illeezthető. 11. Jellemek_és alakok^ Az epikue-mitológikue tárgyaknak megfelelően a szereplők köre istenekből, démonokból, - 76 -