Székely György: Színjátéktípusok leírása és elemzése (Színházi tanulmányok 8., Budapest, 1963)

A. TÍZ SZINJÁTÉKTIPUS - VII. Az indiai kathakali

VII. Az indiai kathakali 1. Az_adot,t_i^őszak J U A XVII.ez. közepétől a mai napig, 2. Az_adott_tárjadalom. A XVI-XVIII. században a Nagy Mogulok dinasztiája alatt egyesült India politikai lag. Egy­idejűleg azonban megkezdődött a hűbéri rend bomlásának fo­lyamata: parasztfelkelések törtek ki, a birodalom elszegé­nyedve ismét felbomlott és az európai gyarmatosítók zsákmá­nya lett. Az 1920 körül kibontakozó függetlenségi mozgalom 1950-ben győzelmet aratott. India önálló köztársaság lett. 3. A játékalkalom^ Részben nagy ünnepek és felvonulá­sok alkalmával, részben - és ez az utóbbi időre jellemző ­esti szórakozásképpen. 4. A játék cólja,_funkciója x Kezdettől fogva szórakoz­tató céllal hozták létre az előadásokat, amelyeknek azonban valláserkölcsi tartalmuk lévén müveltségterjesztő-nevelő célzatot is szántak. 5. A játék helye. Általában szabadtér. Templomok udva­rán, nagy paloták közelében levő kertekben, később bármi­lyen nagyobb szabad térségen játszották. Az újkorban euró­pai tipueu színházépületben is bemutatásra kerülnek katha­kali játékok. 6. A Játék kerete x Az eredeti formában szinpad nincs, csak megtisztított, eldöngölt sik földön folyik a játék. A terület kb. ötször öt méteres és /az előadások este lévén/ magas, két kanócos olajlámpa világítja meg. Színpadként néha az un. pandá it használják fel; ez vi­rágokkal ós lombokkal díszített nagy sátor, vagy csarnok. A zenekar a játéktér jobboldalán foglal helyet. - 100 -

Next

/
Thumbnails
Contents