Székely György: Színjátéktípusok leírása és elemzése (Színházi tanulmányok 8., Budapest, 1963)
A. TÍZ SZINJÁTÉKTIPUS - IV. A chronicle history
'el/ és 1558-ban, Erzsébet királynő koronázási ünnepségei ilkalmával, amikor egy ilyen pageant-en VII. Henrik, feletége York Erzsébet, VIII. Henrik király és Anne Boleyn volt átható. Van kutató /pl. Lee/, aki a chronicle historyt ez;el a nagyon kezdetleges formával azonosítja. Holott b/ a XVI. század elején jött létre az a forma, ímelyben történeti személy és allegorikus személyek cselekiénye s játékban ábrázolták a történelem egy szakaszát: John lale King Jeha n cimü drámájában. c/ A harmadik előkép a Seneca-tipusu, irodalmi ereeztetósü udvari tragédia, mint amilyen Norton-Sackville orbodu c.1 a 1560-ban Aülönlegessóge a következetesen minden elvonás előtt bemutatott dumb-show ós a felvonásvégeket áró egyszemélyes Chorus/; ezekkel az elemekkel a kései hronicle hietorykban is találkozni lehet. Modorában ehhez asonlit az 1580-as évek két másik ismertebb drámája, az rden of Fevereha m ée a Thomas of Woodstoc k. d/ Végül az eseménysorozatoknak egységes akcióba oglalásával, a képeknek meghatározott eszmei mondanivaló zolgálatába állításával alakul ki a teljesértékü chronicle istory. Ha nincsenek is közvetlenül felfedhető szálak, amelyek chronicle historyhoz vezetnek, azért mégis illik megemléezni, hogy Franciaországban már a XV. században bukkantak el félig allegorikus, félig történelmi jellegű müvek, igy óldául a George Chastellainnek tulajdonított le Conclle de al e /l432/, amelynek szereplői aktuális történelmi probléákról /egyelőre még teljesen allegorikus módon/ szóltak: oncile, l'Église, Paix, Reformation, Juetice, Hérósie ós rance, majd a szintén Chaetellain neve alatt nyilvántarott le Paix de Péronn e /1468/, amelynek absztrakciói n»lett /Coeur, Bouche,Sens stb./ már olyan konkrét történelmi zereplői is akadtak, mint Le Roi /XI. Lajos/ és Le Due Charles le Tóméraire/. Sajnoe, szövegkönyvük elveszvén,nem udjuk milyenek lehettek az Aire-ben és Béthune-ben bemuta^- 49 -