Székely György: Színjátéktípusok leírása és elemzése (Színházi tanulmányok 8., Budapest, 1963)

A. TÍZ SZINJÁTÉKTIPUS - III. A Fastnacht spiel

szer került beautatásra.Pőkónt farsanghétfőn /Rosenmontag/, illetve huahagyő kedden /PaBtnacht/;BaseIben azonban a böjt kezdete előtti utolsó vasárnapon /Herrenfastnacht/. 4. A látók £é ÍJ a, _f unk ci ój^a^ Fejlődése kezdetén a céhek körében mint egy régi kultikus ritus utáncsengóse jelentkezik. Ebben a minőségében még őrzi a Rügerecht /feddósi Jog/ vonásait. Később a szórakoztatási célzat kerül előtérbe: a polgárság kezén a lovagok rendje ós az elmaradt parasztság elleni támadások eszközévé válik. Ez a célzat a nagy parasztháború után a reformáció és a katolikus egyház polémiájával bővül. A legrégibb, felvonulásos forma még a "

Heischegang" szokását folytatva, pénz- és élelemgyüjtéssel zárult. A XV. században ezt már a városok vezetői megtiltották. Később az előadásokkal járó bevételt a szereplők feloeztották meguk között; 1576 után pedig a játék kenyérkereseti szórakoztatássá torzult. 5. A JLáték helye. Eleinte a Játékosok csoportja az egyik polgárháztól a másikig vonult. A játékhely ekkor magánházak /illetve céhösszejövetelek meglátogatása alkalmával a vendéglők/ egy-egy szobája. Később a vendéglőben pódiumot is emeltek. Nürnbergben, a játék virágkorában, a szekularizált Marthatemplomb

an, a Predigerkloster nevű épületben és a Clarakircheben tartottak előadásokat«Egy-egy csoport "vendágjátóka" alkalmával mád városkák piacterén, rögtönzött színpadon játszottak. Lübeckben a felvonulásos forma fejlődött tovább, Sterzingben pedig a Rathaus nagytermében kerültek színre a játékok. Augsburgban a játékokat létrehozó mesteremberek 1581-ben már külön - bár nem nagyméretű - színházépülettel /"Komödienstadel"/ rendelkeztek. 6. A Játék kerete

x Ha a Játék szobában vagy teremben bonyolódott le, eemmilyen diszletelem nem került használatba; de olyan esetben sem, ha egyszerű pódiumot, vagy néhány összetolt asztalból készült dobogót emeltek. A Marthakirche emelvény-rendszerét Max Hermann és Albert Köster próbálta meg rekonstruálni 1920 körül: valószínűleg a volt szentély 33 -