Székely György: Színjátéktípusok leírása és elemzése (Színházi tanulmányok 8., Budapest, 1963)

A. TÍZ SZINJÁTÉKTIPUS - I. A görög tragédia

módiával, vagy akár rhapszodoseok, citera- és fuvola-művészek versenyeivel kapcsolatban tűzték műsorra; nagy lakomák műsorába illesztették. 4, A Játék £Ólja,_funkcióJa

x Mint az a fentiekből ie következik, a tragédia előadásának célja története során változásokon megy keresztül. Először a Diontiszosz-kultuaz részeként vallásoe-agonális jellegű} az i. e. IV. sz-tól kezdve más - néha állami -, ünnepek fényét emelő kulturális szolgáltatás is; még később más rendezvények kiegészítője, kizárólagosan szórakoztató célzattal, 5, A Játék helye A korai "lirai" tragédiákat a Dionűszosz-oltárok közelében adták elő; először minden jelenlevő részvételével; később ebből a közösségből néhány Jó táncos, ügyes énekes kivált és kórust képezett, A drámai tragédia színhelye az oltár köré kialakított, majd épített állandó három részes szinházi terület; theatron /a félkör alakú nézőtér/, orchésztra /a kör, majd egyre inkább a félkörhöz hasonló alakú tánctér a thymelévei, az oltár "Jelzésével"/ ós a szkéné /eredetileg az orchesztrán kivüli "sátor"/, A IV, sz-tól a Peloponnészöszön, majd a volt görög gyarmatok területén, Kisázsiában stb. épülnek athéni mintára színházépületek. Végül az előadások már nem csak színházépületekben, hanem - mint említettük - más körülmények között /palotákban, udvarokon stb./ is lebonyolódhattak. 6, A Játék kerete

x A főbb fejlődési fázisok a következők lehettek! a/ a legendás Theszpisz Athénbe való érkezése előtt kocsin, "kordén" Járta a falvakat, majd a kar előtt felütött, szinpadszerü faállványon foglalva helyet felelgetett a kórusnak. Ezt a kocsit ujabb kutatók a Dionüszoszt a városba hozó hajóalaku /halorru és farkú/ kocsival próbálják azonosítani, Theszpiszt pedig az isten vándorpapjaival, akiket a szatirkórus kisért, - 11 -