Székely György: Színjátéktípusok leírása és elemzése (Színházi tanulmányok 8., Budapest, 1963)

B. SZINJÁTÉKTÍPUSOK ÉLETE ÉS ELMÉLETE - 2. A "viszonylagos nyugalom" esete

miért veszíti el lába alól a mondanivaló "talaját"?Hogy milyen erők hatnak a cselekmény ós zene belső arányainak kialakuláeánál, változéeánál? Hogy maga a közönség hogyan változik egy-egy korszakban ós hogy különböző rétegeinek helyzete /politikai ée gazdasági ereje/ hogyan befolyásolja a kor ezinjátéktipusainak variálódását? Hogyan lehetne a epontánnak tetsző változások mögött feltárni az igazi okokat? Sok-eok kérdés, mely feleletre vár, kutatóra vár. Ezúttal azonban a további részkutatások helyett a fő gondolatsoron kell továbbmennlínk. Kéteégtelen ugyanis, hogy bizonyos ellentmondást lehet felfedezni az eddig elmondottakban olyan szempontból, hogy mig e fejezet elején a "tipus" rögzítésének elméleti és gyakorlati hasznáról beszóltunk, utána bőséges anyagot sorakoztattunk fel, hogy a rögzitetteég ellentétét, a változékonyságot, a azinjátók-tipueok életére nézve szinte törvényezerlien kötelező vonásként állapítsuk meg. Az a véleményünk, hogy ez az ellentmondás csak látszólagos; bár létező, mégis feloldható. 2. A "viszonylagos nyugalom" esete Rögzitetteég és változás olyanfajta ellentét, mint a mozdulatlanság ée mozgás ellentéte. Éa bár kétségtelen,hogy ilyen ellentét ie van, azt is tudjuk, hogy a materialista filozófia ezt az ellentétet feloldja, pontosabban: dialektikus ellentétként ezemléli. A mozdulatlanságot,mint a mozgás sajátod esetét tárgyalja, viazonylagoanak tartja és egy bizonyoe szempontból ugyanolyan szükségszerűnek,mint a mozgást. "Az a tény, hogy az anyagi objektumok viszonylagos nyugalomban és egyensúlyban lehetnek, óriási szerepet játszik a természet fejlődésében.Mint Engels mondotta, 'a testek viszonylagos nyugalmának lehetősége,az időleges egyensúlyi állapotok lehetőeége az anyag differenciálódásának ée ezzel az életnek lényeges feltétele'. Éppen ennek következtében Jönnek létre és léteznek többé-kevésbé hoeszu ideig - 100 -