Székely György: Színjátéktípusok leírása és elemzése (Színházi tanulmányok 8., Budapest, 1963)

A. TÍZ SZINJÁTÉKTIPUS - X. A musical

kezet által megkötött helyen fellépő szólók és áriák, "szeriőz" és "vidám" számok váltakozása stb./ ós vált kötelezővé, majd végül megunottá, addig a musicalnél a mese drámaiságának igény

e szabhatja meg ée kedvező asetben szabja is meg a zenei alkotóelemek beillesztését,tekintet nélkül bármilyen konvenciórendezerre. Valami aajátoe, a könnyebb zenés műfajok területén jelentkező wagneri "Geeamtkunstwerk"igény érvényesülése ez, amelynek másik jellegzetes vonása, hogy a szerző mind az énekes megszólalásoknál, mind a kórusoknál, mind pedig a szóló és kórustáncoknál elvileg ki akarja kerülni a betétjelleget és a cselekménybe beágyazva, azt előrevivő módon, azzal egyirányba hatva, dinamikusan ós nem statikusan akarja ós tudja felhasználni. A zenei tükör tehát nem a konvenciók alapján alakul ki, hanem a drámai csomópontok követelményeinek megfelelően. A cselekmény drámaiságának követése, a zenének mint jellem- és helyzetábrázoló eszköznek felhasználása határozottan túllép az operett-technikán. Természetesen végletek is mutatkozhatnak. Ilyen véglet volt, amikor a Lady in the Par

kban Kurt Weill csak a transzállapotban átélt álmok képeit zenéeitette meg, a mü többi része prózában bonyolódott le; a másik végletnek Gershwin Porgy and Bes

sjét vagy Loeseer The Most Happy Fellaját lehet tekinteni, amelyek vagy megközelítik vagy el is érik a teljee átkomponáltságot e ezzel /ha a szimfónikus jazz hangvételén is/ az operához érkeznek el. A tárgyalt korszak néhány kiváló, igényes zeneszerzőt mutathat fel. Elsők között Richard Roger

s-et /1943: Oklahoma; 1945: Carousel; 1947: Allegro; 1949: South Pacific; 1951* The King and I; 1955: Pipe Dream; 1959: Flower Drum Song, stb./, aki a szinjátéktipus legkövetkezetesebb, kieérletező-alkotó egyénisége. Azután Kurt Weil

lt. aki a Brecht-féle Koldusoper

ával világviszonylatban uj hangot ütött meg ós bizonyos értelemben a musical egyik úttörője volt és aki hazájából elüldözve éppen a musical területén kísérletezett tovább és aratott sikereket /1943* One Touch of Venus;1947: - 100 -