Czímer József: Korunk színháza (Színházi tanulmányok 7., Budapest, 1962)
A gyűlölet iskolája
rázol ja a színház a parasztmilliomos fiát. Hagy Istvánt ilyen rokonszenves férfinek. Próbáltam megmagyarázni, hogy az iró nem is tudta volna másképp megimi a darabot, másképp a dráma nem igaz. egy Tóth Flóra tipusu lány hogyan szerethetne bele egy csirkefogóba? Se számomra a lényeges akkor is az volt és ma is az,hogy Bródy A tanítónőb en menynyivel mélyebb politikai szemléletet árult el, mint ez a kérdés. A jó iró, akár Shaw, akár Szophoklész, akár A ta nítónő ben Bródy, mikor egy társadalmat birál, nem enged kibúvót a védekezésnek, a Haugham-féle érvekkel, hogy itt nem valami társadalmi hibáról van sző, nem rossz ügyről, hanem csak rossz emberekről. Bródy mondanivalója A tanítónő ben az, hogy akármilyen derék ember ez az ifjabb Hagy István, ez a társadalom nem teszi lehetővé, hogy egy önérzetes, lentről jövő szegény tanítónő élete nyugalmát, szerelmét, munkája örömét ebben a világban megtalálja. Ha ifjabb Hagy István alakját a színház eltorzította volna, a dráma igazsága, politikai hatása, a nézőtéren az uri világ ellen támadt gyűlölet csökkent volna. Hint ahogy nem emeli, hanem csorbítja a Szent Johanna politikai hatását Warwick diadalmas cinizmusának Shaw szándéka ellen való megtörése. A haladás ellenségeit ne azért gyűlöljük, mert ellenszenves személyek, hanem, mert a haladás ellenségei. Gyűlöljünk helyesen! Kreon vétkét Ismételve Azt akarom tán mindezzel prédikálni, hogy ábrázoljuk a haladás ellenségeit mindig vonzó egyéniségeknek? Semmiképpen sem. Ha az előbb a művészi ábrázolás sokféleségét említve jól fejeztem ki magam, világos, hogy a drámairodalomban különféle ábrázolásai lehetnek és vannak a jő ügy ellenfeleinek. Személyükben tisztább és személyükben becstelen emberek. Ez függhet a dráma konfliktusától, a cselekmény időpontjától, és a műfajtól. Ez eddig is igy volt, ezután is igy legyen. Az elgondolkoztató azonban az, hogy ha nem keresünk mást a tragikus tévedőben, mint gazembert. Té-
