Czímer József: Korunk színháza (Színházi tanulmányok 7., Budapest, 1962)

Az absztrakt gyümölcs

valami nyugtalanít, és mielőtt végső következtetésemet kifejteném, hadd mondjam ezt ki. Sokan - és ez nem veszélytelen - azt hiszik, hogy ez, az Almás! könyvében pregnánsan jelentkező spekulativ módszer, jellegzetesen marxista sajátság. Hogy ez mennyire nem igy van, hogy az itt elemzett gondolkodás mennyire nem marxi, arra hadd Idézzem magát Marxot. Almáéi a Szent család egy tételét veszi elmélete egyik bázisául. De ha Aimési nem teszi, nekünk érdemes lesz a Szent családnak egy másik részét is felidézni. Marx a Párizs rejtelmei simü Sue-regény Szeliga-féle spekulativ kritikájáról szólva elemzi ezt a spekulativ módszert. Ebben az ironikus példában - sajnálom, hogy nom Írhatom ide teljes terjedelmében - elmondja, hogy ha a spekulativ gondolkodó az almából, körtéből, mandulából kialakítja "a gyümölcs*

1 általános képzetét, attól fogva az egyes gyümölcsöt, almát, körtét, nem a valóságos érzékelhető létükben tekinti, hanem mint az elvont "gyümölcs" egyik moduszát, létmódját. Persze véges érzékünk eléggé nem sajnálható módon ezeket ize, szaga szerint különbözteti meg egymástól, de a spekuláció ezektől a természeti egyedi jegyektől függetleníti magát, az ő számára csak az a fontos, hogy közös bennük "a gyümölcs". Igy az általános képzet, "a gyümölcs", önálló tényezővé válik, amely almaként, körteként, mandulaként "tételezi magét". A profán gyümölcsök értéke tehát - Írja Marx - mái- nem is természetes sajátságukban rejlik, hanem spekulativ sajátságukban, melynek alapján meghatározott helyet foglalnak el "az abszolút gyümölcs életfolyamatában". Majd befejezésül: "Ezt a müveletet a spekuláció nyelvén a szubsztancia mint alany, mint belső folyamat, mint abszolút személy megértésének nevezik, és ez a megértés a hegeli módszer leglényegesebb jellemvonása!" Szinte meghökkentő! Mintha Marx mindezt Almésí módszerére és az itt emiitett hasonló példákra irta volna!