Sz. Szántó Judit: Valóság és dráma Nyugaton (Színházi tanulmányok 6., Budapest, 1962)
A "mélyrealizmus" alkotói problémái. Téma, műfaj, hősök, mondanivaló
miatt, minden tragikus érzéke ellenére sem tudott és egyre kevésbé tud eljutni az igazi tragédiáig. Thomas Mann szerint Williamsben ott bujkál a fél Gerhart Hauptmann - de ez az iró mindennek ellenére több, mint naturalista, mert, főleg korábbi müveiben, a Jelenségek összefüggéseit is kutatja és alakjainak cselekvésében a társadalmi motivációt is igyekszik feltárni. Ábrázolásmódjának hallatlan szuggesztivitásával, a mai drámairodalomban talán páratlan atmoszférateremtő képességével, konfliktusainak démoni felnagyításával is el tudja kerülni a naturalistákra jellemző banalitást, szürkeséget, témáik elszigetelt magánügy-jellegét. Williams egyike azon kevés mai Írónak, aki saját világot tudott teremteni, akinek félreismerhetetlen egyéni hangja van, akinek drámáiból egységességében impozáns szemlélet bontakozik ki. A hősök számára nem babra megy a játék; véresen komoly ütközetek dúlnak ebben a williamsi világban, a tét az élet, és a csatatéren szétzúzott lelkek, sőt, sok esetben élettelen testek maradnak. Williams - ás kisebb-nagyobb mértékben a többi amerikai drámaíró -vallomása még a szocialista országokban élő,szocialista világnézetű olvasót is szinte megdöbbenti: ilyen pokol-e hát ez a hivatalosan mennyországnak hirdetett amerikai élet, ilyen ijesztő emberi tragédiák zajlanak a hatalmas luxuskocsik, a kápráztató neonfónyek, a gigászi méretek, a legraffináltabb kényelmi berendezkedéseket ontó civilizáció birodalmában? Az amerikai krónikások közül Miller víziója a leglónyeglátóbb, a tragédiák kihámozható emberi-társadalmi jellege rendet visz a pokolba; Williams víziója a legdómonikusabb, a leghátborzongatóbb, de épp e gyökerek hiányos feltárása miatt a legkétségbeejtőbb, a legsötétebb i3. "Az emberek nálunk mozib a járnak, ahelyett,hogy mozognána k ! Az élmények csak a hollywoodi szereplőknek Járnak ki, a többi amerikai helyett, s közben a többi amerikai ott ül egy sötét szobában és figyeli az ő kalandjaikat..." - 73 -