Sz. Szántó Judit: Valóság és dráma Nyugaton (Színházi tanulmányok 6., Budapest, 1962)

Az "újnaturalisták"

Csehov drámáiban az adott társadalmi rend felelőssége rendkívül plasztikusan nyilvánul meg, másfelől pedig azt, hogy a csehovi alakok, szemben az ujnaturallsták hőseivel, nem pusztán passziv áldozatai tragikus sorsuknak; az irő ragyogó dialektikával egyezteti össze egyánl felelősségüket ás aktivitásukat a társadalmi törvényszerűségek érvényesülésével. Csehovnál a drámán belül is találunk bűnösöket, negativ alakokat; de ezek mellett az lrő a hires csehovi "áldozatok" esetében is megleli a módját, hogy a társadalom felelősségével együtt, ilyen vagy olyan formában rögtön felvesse egyéni felelősségüket is: a rendet, amelyet ember alkotott, ember is változtathatja meg vagy legalább próbálhatja megváltoztatni. /Csehov annyiszor elemzett, rejtélyes műfaji meghatározásai drámáinak vígjátéki, komikus jellegéről minden bizonnyal ezzel a körülménnyel is összefüggenek: az Író egyes központi alakok esetében ironikusan szemléli a valósággal szembeni teljes fegyverletételt, a lehetőségekkel szembeni passzív ás már-már komikus tehetetlenséget./ Az ujnaturalisták alakjai viszont az élet bűntelen áldozatai, s mivel az élet testetlen,misztikus,megfoghatatlan ás valószínűleg megváltoztathatatlan valami, áldozatai eleve fel vannak mentve a tudatosság, a felelősség, az embert emberré tévő sajátosságok: a változtatás vágyának és akaratának parancsai alól. Ennek a szemléletnek alapjáról válik igazán érthetővé az ujnaturalista dráma állapotfestő statikusaága: itt az emberek csak szenvedhetnek, bűntelen és tehetetlen áldozatokként és ebből a világból mindennemű aktivitás, azaz mindennemű par excellence drámaiság eleve ki van rekesztve. A színpadon egy csoport szerencsétlen, félresikerült életű ember gyötrődik - a néző dolga a szánalom és semmi más. Egyetlen lehetősége, hogy tovább halad az irón, és a maga számára meghatározza a tragédiák okát és okozóit; e ha rájön a társadalmi feltételezettségre, a szánalomnál sokkal aktívabb érzés ébredhet benne: elitélheti ezeket az ártatlan áldozatokat - ugy, mint ahogy Miller is elitéli és 55 -