Sz. Szántó Judit: Valóság és dráma Nyugaton (Színházi tanulmányok 6., Budapest, 1962)

Ariadné fonala: a mondanivaló

az átlagnéző szemében, mert évtizedek színházi élménye nagyrészt a Guckkasten-szinpadon belül fogant drámákhoz kö­tődött és az "ibseni ciklus" egyeduralma után számos fel­elevenített formai mégoldás uj leleménynek tűnik. Ez persze korántsem azt jelenti, hogy a forma tárháza kimerült, jól­lehet a jó ós hatásos drámának vannak örök érvényű szabá­lyai ós ezért megkötöttségei; a filmszerű látásmódnak pél­dául sokat köoiönhet a színpad /noha kevés igazán "filmsze­rűbb" s ilyen értelemben is modernebb darabot ismerek Büchne r csodálatos ffozzeck. 1 énéi s erről még Müsse t is el­mondhatna egyet-mást/;de minden formai lehetőségnél SOK­kalta izgatóbb és kimerithetetlenebb vadászterület a való­ság s a mai drámairodalom jellegzetes termékeit elsősorban a valóság látásmódja determinálja,És ha ez a valóságvizió új­szerű, ujat láttat, uj összefüggésekre nyitja rá szemünket vagy tudott dolgokon gondolkodtat el mélyebben, ismert, de át nem érzett tények örvényére döbbent rá, akkor válunk igazán fogékonnyá formai megoldásai, mondanivalója kifejté­sének "hogyan?"-ja iránt. Megpróbáltam visszaidézni John Patric k évekkel ezeiőtt játszott darabját, a Teaház az augusztusi holdhoz /The Tea­hause of the August Moo n . 1953/ cimü igénytelen, de nem ár­talom nélkül való bulvárvigjátékot és elgondolkodtam azon, miért is ünnepelték ezt az avult sémákkal operáló müvet ak­koriban modernnek. Jó ideig csak a story naiv USA-apológiá­ja, a giccsesen ábrázolt "távolkeleti romantika" lebegett előttem s csak nagysokára bogozódott elő emlékezetemből a darab jeleneteit összekötő filmvetítés, valamint a bennszü­lött tolmác s, Sakini alakja, aki időnként narrátor—szerepet töltött be. Nem akarom magamat A Nézővé előléptetni, de ugy érzem, az emlékezet ilyesfajta szűrő tevékenysége, ne«\ vé­letlen. John Arde n. egyébként rendkívül tehetséges fiatal an­gol drámairó, a Londoq Magazin e-nak adott interjújában meg­támadja az ibseni konstrukciójú darabokat azt irja: "Va­lószínűleg e rémséges ócska scene á £aire-fck hiányából ered, hogy oly sok modern müvet vádolnak tökéletlen szer­- 17 -

Next

/
Thumbnails
Contents