Székely György: A színjátéktípusok kutatásának módszeréről (Színházi tanulmányok 5., Budapest, 1961)

VI. Két szinjátéktipus leírása és meghatározása a javasolt szempontok szerint

£ diszes-rangos összejövetelnek És illendőnek érezték, mivel A szép iránt nagy hódolattal adóznak, Elhagyni nyájaik s vezetésed mellett Megnézni hölgyeink s egy óra hosszat Velük mulatni.'* A Püspök szivesen látja őket, majd mivel még álarcban vannak., Így szólal meg: "Minden bizonnyal van közöttük egy, Ki a főhelyre méltóbb, mint magam, S ha ismerném: tisztem s szivem szerint Átadnám azt." A tánc és zene, amelynek során a király már meglátta a szép Anne Boleynt, félbeszakad, némi "suttogás" után a Püspök felszólítást kap, hogy "ismerjen rá" arra, akit keres, ami meg is történik. A restauráció után, a kibővített, látványos keretek között természetesen fellazul az arisztokrata kör és hivatásos vagy félhivatásos énekesek, kórusok kapcsolódnak be. 8. A já_ték módja. A korai "társas-játék" forma, amelyet a fentlekben is láttunk, csakhamar irodalmilag megfogalmazott játékszöveg szinjátékos előadásává alakul át. Az alkalmi, félig áttetsző, "amatőr" jelleg azonban még nagyon soká nem tűnik el. A két fejlődési fázis azonban igy is élesen szétválasztható? a/ beköszönés, felvonulás, demaszklrozás, elvonulás; b/ konkrét meséjü szinjáték bemutatása. 9« Játékeszközök.^ Gazdag, helyenként túlzottan pompázó, barokkos

an klasszicizáló jelmezek az allegorikus és hősi szereplők számára; könnyedebb, polgári jellegű, Callot modorában tervezett öltözködés a vidámabb szereplőknek. Arcot takaró maszkok, később azonban ezek jelentősége csökken. - 69 -