Székely György: A színjátéktípusok kutatásának módszeréről (Színházi tanulmányok 5., Budapest, 1961)

II. Első következtetések és kérdések

detkutatásnál, a játék előadásmódjára vonatkozó vizsgálatoknál és még sok más témánál jó szolgálatokat tehetnek« Felvetődnek ezenkívül még olyan kérdések, amelyek a továbbiakban döntő jelentőségűek lehetnek és amelyekre legalább megközelítő választ illik majd adni.Egészen röviden: 1. Melyek tehát az erre az alapra épülő dramaturgia követelményei? 2. Nem kel-L-e alapjaiban újravizsgálni az egész"eredetproblémát"? Eddig ugyanis nagyon sok elmélet, köztük nea utolsósorban Nietzsche sokat emlegetett müve^ , egyetlen műfaj kezdeteit próbálta megközelíteni és nagyon ritka az olyan célkitűzés, mint Paolo Toschi professzoré, aki az olasz szinjáték /"teatro**/ eredetét kutatta

10

7', vagy G. Thomson-é, aki egy műfaj vizsgálatát a dráma társadalmi eredetének kérdésével kapcsolta Össze.Felvetődik tehát a kérdés: ha a színjátszás feltétele a szinjáték kialakulásának, nem ugyanilyen feltétele-e ez a kettő az Nirott színjáték

1*, a dráma kialakulásának? És ebben az esetben feltétlenül külön kellene tárgyalni a színjátszás előfeltételeit, a színjátékok kialakulásának feltételeit és a dráma keletkezésének előfeltételeit. Tehát má

s a színjátszás, a színjátékok és a dráma eredetprobiémája. 3. Tisztázandó kérdéssé válik ezáltal, hogy melyiknek mik a gazdasági-társadalmi, politikai és kulturális előfeltételei? Nemcsak a történeti tárgyalás elképzelhetetlen ezek nélkül az adatok és alapvetések nélkül, de a szerkezetek kialakulására, törvényszerűségeire vonatkozó kutatások sem lehetnek meg nélkülük. 4. A színjáték művészetének általános társadalmi funkcióján belül melyiknek mi volt a maga Idejében adott konkrét társadalmi funkciója; tudta-e teljesíteni, meddig és hogyan teljesítette? Az első kérdéssel kapcsolatban, hogy tudniillik melyek ennek az uj dramaturgiának a követeimé: vei, az alábbi megközelítő javaslatokat lehetne tenni: - 43 -